Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

IV. A levéltárak

formája ve-lt az, hogy a levéltárak óvakodtak a tulsfeosan "fiatal" íratok átvételétől. A magyar törtvények, például a 32 évéénél régibb iratok átvételét irták elő. Más országok is hasonló gyakorlatot folytattak. Argentínában 20, Kanadában 25, Csehszlovákiában 3-50 évig terjedt az átvételi korhatár. Ezzel szemben a Szovjetunióban a korhatárt leszállították: 10 évre, hogy a rövid irattári őrzési idő serkentőleg hasson az irattá­rosok munkájára. Az irattár és levéltár kettő^ágének kérdése, a felszabadulás után uj értelmezést nyert, Azok az iratok, ame­lyek a napi ügyvitelben már feleslegessé váltak, a fennálló rendelkezések értelmében általában 5-10 esztendő leteltével " selejtezhetők. Minthogy pedig a levéltárak csak átselejte­zett iratanyagot vesznek át, az irattarosi munka ma már a levéltárosokéval egyenértékűvé vált. A selejtezésnél ugyanis már figyelembe kell venni a haladó történetírás szempontjait. Ezeket az irattárosoknak éppen ugy ismerniük kell, mint a levéltárosoknak, akik majd a kutatás rendelkezésére fogják bocs áj tani, - akik őrzik, gondozzák, rendezik az iratokat. tfgya«é is hiába volna a levéltáros felkészülve hivatása maradéktalan teljesítésére, ha az iratanyag, melyet feldolgozásra, m-jgcrzcs.;. átvesz, a történetkutatás igényeinek figyelembevétele nélkül selejtestetett át. A levéltári és irattári munka közti különbségek eltűnésének másik kézzelfogható jele a vállalatok, üzemek, tehát a magúntulajdonban volt irattermeié szervek anyagának államosítása. Kétségtelen, hogy ezeknek a gazdasági jellegű iratoknak a történetkutatás számára való biztosítását mar a legfejlettebb kapitalista országokban is felismerték. így líémetországbai 1906-ban, Amerikában 1925-ben alakultak gazdasá levéltárak. Nálunk sajnos nem ez volt a helyzet, s a mező­gazdaság- és gazdaságtörténet- iráe a múltban éppen azért nem fejlődhetett, mert az egyházak és a nagybirtokos családok le­véltárai, továbbá a vállalati levéltáraié általában nem álltak a kutatók rendelkezésére. A gazdasági jellé gü iratanyag államo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom