Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

IV. A levéltárak

I p ~ 64 A magyar levéltárak története is a középkorig nyúlik vissza. A kor, gazdasági és társadalmi viszonyaira jellemző módon nálunk is a királyi rendeletek, a föld birtokára vonatkozó jogbiztositó oklevelek az adók kivetéséről és beszedéséről kiállított hivatalos iratok, egyszóval a feudális kizsákmnnyolásboz "jogot" biztositő iratok találhatók eleinte a levéltárakban. A feudális nagyurak és az egyháziak egyaránt templomokban és sekrestyékben helyezték el legféltettebb irataikat, Valószínűleg harmadik Béla vetette meg a királyi levéltár /archivum, vagy conservatorium regale alapjait, mely a, XV. században a mai budavári palotaudvar északi részében'az i-.n. tárnoki házban nyert elhelyezést. Az ország lakosait érinti oklevelek őrzője a másik, tudniuk a nádori levéltár volt, melynek középkori sorsáról azonban keveset tudunk, A feudális korban a levéltár jogbiztositó szerepet töltött be, s a nemesség valóságos fegyvertára, illetőleg kincstára volt. Erre utal, hogy a Mohács utáni korban az országos főhatóságok levéltárát is ugy hivták, hogy "Sohatzregisratur"

f Itt voltak találhatók: a jog és kiváltságbiztositó oklevelek, a régi pápai és császári oklevelek, mentesitések, alapító oklevelek, adományozó- és javadalomlevelek. Megemlítjük itt még azt, hogy a megyei levéltárak kialakulásának kezdete a felvidéken /Liptó-ban, Turoez ban és Zólyomban/ a XIV. században kereshető, bár levéltári helységeimről csak a XVII. század óta tudunk, A feudális nagyurak és csalárdok levéltárai a hatóságok levéltáraihoz hasonló módon és azonos körülmények közt alakultak ki. A közhivatalt viselő családtagok hivatali irataikat nem is egyszer a családi levéltárukba olvasztották be. Az ország legrégibb levéltárai az egyházi levéltára, így elsőnek kell említenünk a Benedek nend főapátságának pannonhalmi levéltárát, mely a XI* sz.-ban keletkezett. Értékes középkori iratokat tartalmaz még a; leleszi konvent hiteles-helyi levéltára* melycsaknem teljes épségben fenn-