Bakény István: Iratkezelés és irattározás (Budapest, 1959)

I. Az iratok kezelése

JLz illetékköteles iratokon a felragasztott illetékbélyegeket a nyilvántartásba vétel alkalmával szabályszerűen érvényteleníteni /felülbélyegezni / kell. Ha az illeték köteles iraton az illatéket csak részben vagy egyáltalán nem rótták le, az illetákszabályzat rendelkezései szerint kell eljárni. Ha a küldemény sérült burkolatban /borítékban/ érkezett, ezt a körülményt az iraton fel kell jegyezni, és a küldemény burkolatát az irat mellé kell csatolni. Abban az esetben, ha a küldeményt a postaelosztó kézbesítő könyvvel vette át, a tapasztalt hiányosság a kézbesitőkönybe is bejegyzendő. Bizalmas, titkos, szigorúan titkos jelzésű vagy névre címzett küldeményüket a szerv vezetője e^ltal meghatározott helyre, illetőleg a címzetthez kell irányitani. Ha a beküldő nevét és pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani, a borítékot csatolni kell az ügyirathoz. Kívánatos azonban, a cinre vonatkozó adatokat a beadványra is feljegyezni. A küldemény téves felbontása esetén, valamint ha a bontás után derül ki, hogy a küldeményben államtitkot tartalmazó irat érkezett, a küldeményt eredeti burkolatába vissza kell helyezni, a borítékot ismét 1© kell ragasztani és rá kell vezetni a felbontó nevét, valamint munkahelyét. Ennek megtörténte u$án, ha téves volt a bontás, azt az eredeti címzetthez, államtitkot tartalmazó irat esetében pedig az iratot a titkos ügykezeléshez /ennek nemléte esetén a szer vezetőjéhez/ kell eljuttatni, L küldemények borítékait naponta össze kell gyűjteni, a közönséges levelek borítékait kéthónapig, az ajánlott levelek borítékait hat hónapig kell őrizni, majd az emiitett idő eltelte után a bélyeges borítékokat százas kötegekben a legközelebbi postahivatalnál kell leadni, /Lel, 30/2/1950. M.T. sz. határozatot/. Á

s,,

'; Ír titok nyilv 'nfrartácba vétclo /ikt^tá^a

/* lz iktatás a szervek ügyintézése során létrejött i.at