Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
1488-ban Balázs fia György a Perseházyakkal pereskedik. 1489-ben említik Gergely fia Márton fia Jánost és nevezett Gergely leányát, Skolasztikát akinek jegyajándéka tekintetében János kielégíti a Walt családot, 1490-ben pedig Haraszti birtokában megosztozik Horváthy Lászlóval és Piry Bertalannal. 1491-ben György esztergomi házát elcseréli Kőkeszin levő birtokrészért. 1492-ben Márton leánya, Klára, Szentehi Péter özvegye, anyja, Dorottya jegyajándéka tekintetében Siráky Jánost és Györgyöt nyugtatja. 1493-ban Györgyöt és Jánost, utóbbit a következő évben Zsigmonddal együtt királyi embernek jelölnek. 1495-ben ismét Jánost és Zsigmondot jelölik királyi embernek, János és testvére György, valamint János fiai: Zsigmond és Sebestyén pedig Perseházi Mocskos Simonnal pereskednek s amikor Ulászló parancsára János fia Mátét és unokatestvérét, Balázs fia Pált Felkeszibe akarták iktatni, többek között Szabó Mihály is tiltakozott. 1497-ben Györgyöt Palásthy Jánossal együtt Kőkeszin egy kúriába és gyümölcsöskertbe iktatják. János Haraszthy Miklóssal pereskedik, Ipolykeszi birtok jogára vonatkozó vizsgálatnál György, Zsigmond, János és Szabó Mihály tesznek vallomást, 1499-ben Lászlót jelölik királyi embernek. Ez évben Pál Gárdonyon zálogosít. 1500-ban Györgyöt említik, 1503-ban János, Zsigmond, György, András és Pál vallanak ügyvédet. János és Haraszthy Miklós perében 1504-ben újabb határnapot tűznek ki s ez évben említik Andrást is. 1505-ben Györgyöt, 1507-ben Györgyöt és Jánost jelölik királyi embernek. Egyébként Gyürky Miklós 1507-ig fiának,. Benedeknek meggyilkolása miatt Siráky Fábiánnal és Mátyással pereskedett, de ekkor választott bírák döntése alapján megegyeztek. 1510-ben Zsigmondot jelölik királyi embernek. 1511-ben Szabó Mihály ellen jogtalan foglalás miatt indul vizsgálat, Andrást pedig az Erdődyeknek Csábrágba való iktatásakor jelölik királyi embernek. 1512-ben a megye előtt Piry Bertalan János fiait: Andrást és Zsigmondot Haraszti jogtalan elfoglalásával vádolja, viszont János leánya, Ilona testvéreit, Andrást és Zsigmondot nyugtatja anyja jegy- és nászajándéka kifizetése tárgyában. András egyébként 1514-ben szolgabíró. 1516ban György és gyermekei: János, Gáspár, Katalin, és Margit a Királyfiayakkal jószágaikon megosztoznak. Zsigmondot és Andrást említik 1517-ben is. 1518ban György hatalmaskodással vádolja Andrást s a vizsgálat folyamán Szabó Mihály felesége Katalin, és leánya Ágnes, azután Zsigmond és Pándy Jakab tettek vallomást. 1520-ban György Palásthy Balázs ellen emel panaszt gárdonyi jobbágyának kirablása miatt. Balázs védekezésében azt állítja, hogy a jobbágytelket zálogjogon bírta. Pál feleségének, Borbálának esküt kellene letennie, de végül is Balázs fizet 25 márkát. 1521-ben Zsigmond és András osztoznak birtokukon. 1522-ben Györgyöt említik, s ugyancsak őt jelölik királyi embernek 1523-ban, 1524-ben pedig Ináncson egy jobbágytelket vesz zálogba, a siráki szőlőhegyen pedig Kőkeszi Andrástól és Miklóstól szerez egy szőlőt, végül Andrással és Zsigmonddal együtt Dubraviczky Mihály ellen emel panaszt. 1525-ben ugyancsak György Dubraviczky Mihály és Perseházi Mocskos Györgyné ellen emel panaszt egy jobbágyának tudta nélkül történt elköltözése miatt, ö tiltakozik, amikor Füssy János leánya, Oroszy Ferencné részére Magyarád és Tompa területén halászóhelyet jelölnek ki, Kelenyei Pándy Zsigmond jobbágya ellen pedig siráki inquillinusain elkövetett hatalmaskodás miatt emel vádat, s említik Andrást is. (1295: Gsztb. 5-78, Knauz II 378, Fejér VI 1 397, 2303/1437: DL 95821, 2345/1346: DL 41011, 2353/1385: Kézirattár 202, 1356: DL 95804, 1358: Gyulay lt. 12, 2350/1363: DL 41517, 1361: DL 41466, 2362/1437: DL 95821, 1366: Gyulay lt. 15, 1372: DL 70129, Gvulay lt. 4, 1379:
