Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

1477: Gsztb. 83-22, 1478: Seilern lt. VII 285, 292, 295, 1479: DL 65963, 65964, 1480/1482: DL 65967, 1493: Seilern lt. VII 314, 315, 1496: Eszt.kpt. o.lt. 30-6-29, 1498: Seilern lt. VII 324, 326, 1501: uo. VIII 332, 1502: Sb. 11-87, 1503: DL 98217, 1507: DL 21664, 1508: DL 21810, 46872, 75974). Pribóczi Antal. 1438-ban Mikefalvy Jánossal Prébely egyharmadára jogot formál. (Beniczky lt. G-II-12.) Putnoky család. 1390-ben Drégely és Litva várát Putnoky János és László kapja meg Ilsvai Leustakkal és Tary Lászlóval együtt. (DL 7565, ZSO I 1367.) Radosseviclrcsalád. Radossevich Horváth Gáspár 1466-ban Cseh Lászlótól zálogban bírta Alsófegyvernek egy részét. (DL 16383-16385.) Rakamachi család. A XVI. század elején Ináncsy Ferenc ináncsi birtokrészét Rakamachi Gergely és Pál kapja. (Gsztb. prot. A fol. 335.) Rákóczy család. 1324-ben Lánchi Jakab fia András comes és testvérei, Mykach és Sámson kapják Rákócot. 1359-ben András fia Demeter Méznevelőn birtokos. András fia Lőrinc fia János, mint „Rákóczi" 1397-ben Rákóc felét Zazaméri Miklósnak adja el, de Jánost 1402-ben Gara Miklós nádor újból Rákóc birtokába iktatja. 1405-ben ugyancsak a nádor iktattatja János birtokába, Rákóc felébe Zazaméri Miklóst. 1407-ben János leánya, Orsolya, aki Tésai Literátus János unokája, tiltakozik Szentmihályi András és Bakonyi Miklós piri iktatása ellen. 1408-ban Zsigmond király Rákócot Kóváry Pálnak adományozza, s az iktatás 1409-ben történt. A Zsigmond-féle adománylevelet 1410-ben János átíratja, 1412-ben pedig Kóváry Pál rákóci birtokát a bozóki prépostság Apátijával cseréli el. 1421-ben János teljes birtokrészét Péter esztergomi prépostnak s által testvérének, Csehy Eliasnak adja. A következő esztendőben Zsigmond király adománya folytán Rákócon János és Kóváry Pál osztoznak. 1429-ben János fia Andrást, 1436-ban Jánost és fiát, Andrást jelölik királyi embernek. 1439-ben András nővérével együtt anyja, Tésai Katalin szalatnyai birtokrésze miatt pereskedik. 1440-ben Andrást, 1463-ban és 1467-ben Zsigmondot jelölik királyi embernek, s ugyanő tesz vallomást 1480-ban a Balassák és Thomboltok perében, 1486-ban és 1498-ban is őt említik. 1504-ben Jánost jelölik királyi embernek, 1505-ben pedig Korosi Osvalddal unyatini és prébelyi birtokrészekbe iktatják. 1510-ben Benedek kijelölt királyi ember. (1324/1326: DL 95589, 1359: Seilern. lt I 40, 1397: DL 95590, 8206 más., 1402: DL 95591, 9728 más., 1405: DL 95593, 9068 más., 1407: DL 42925, 73475, ZSO II 5626,1408/1410: DL 69359, 1409: DL 95594, 9611 más., ZSO II 6535, 1410: DL 69359, 1412: DL 69367, 1421: DL 95595, 1422: DL 95596, 24944 más., Eszt.kpt.m.lt. 46-2-4, 1429: DL 43794, Gsztb. 57-16, 63-33, 1436: Seilern lt. V 192, DL 12869, 1439: Gyulay lt. 61, 1440: DL 13559, 1463/1464: DL 98193, 1463/1508: DL 46858, 1467: DL 16505, Gsztb. 101-56, Seilern lt. VI 265, 1480: DL 18384, 1480/1482: DL 65967, 1486: Seilern lt. VII 307, 1498: uo. VII 326, 1504: Gsztb. prot. A fol. 307, 1505: uo. fol. 55, 1510: Seilern lt. VIII 346.) Rakonczay család. 1287-ben Benke fiai: Miklós, Fülöp és Jakab kapták Rakoncát, s birtokjogukat III. András király 1296-ban megerősítette. 1358ban Jakab fia István fiairól: Fülöpről és Miklósról tesznek említést. Egy 1383. évi oklevél szerint Pál fia Miklós leánya, Margit, Csalomiai István felesége