Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Sandrin bitorolják. 1476-ban Szarka Gergely fia Máté Haraszti-i birtokát Siráky Jánosnak adja. 1478-ban Gergely prébelyi zálogbirtokos. 1483-ban Máté Harasztit Siráky Mátyásnak zálogosítja. A Sirákyak és a Kürtössyek perében az utóbbiak Báthory István országbíró előtt nem jelennek meg. Királyfiay Peres László leánya, Dorottya — Kürtössy Gábor neje — 1521-ben Királyfiay Apát Mihálynak elzálogosított birtokrészeket vált magához. 1525-ben Kürtössy Gergely özvegye, Borbála, a korábban Baloghy Bálinttól zálogba vett hrussói birtokrészt Kóváry Pálnak zálogosítja. (1349: Eszt.kpt.o.lt. 69-5-14, Knauz III 679, 1439: DL 69464, 1476: Seilern lt. VII 292, 1476/1512: DL 95859, 1483: DL 95844-95846, 1521: DL 20244, Gsztb. 24-6, 1525: DL 69592.) Lábatlani család. 1464-ben János, László és Gergely Dacsó Istvántól Kelenyén, Palojtán, Paláston, Lámon, Szuhányon és Lehotkán birtokrészeket vesz zálogba. 1477-ben Gergely Lévai Jánostól Szakállos és Mikola felét — ez utóbbit a vámszedési joggal együtt — veszi zálogba, de ezt a zálogbirtokot a következő évben Lévai Jánosnak visszabocsátja, majd 1479-ben Perőcsényt, amelyet Lévai Jánostól és guti Országh Mihálytól bírt zálogjogon, Bajnai Both Imrének, Ambrusnak, Jánosnak és Andrásnak zálogosítja el. (1464: TP 4-954 más., 1477: DL 59632, 1478: DL 18048, 1479: Eszt.kpt.o.lt. 86-14.) Lacha nemzetség. Pereszlény és Tésa birtokát 1288-ban a Lacha nemzetségben* Mihedeus fia Miklóstól Hontpázmán nembeli Kázmér comes fiai a Borsod megyei Noháért csereképpen megszerzik. (Fejér V 3 438.) Laczkffi család. 1328-ban Ináncsy Márton Ináncs felét Laczkffi Jánosnak adja el. 1346-ban Hontpázmán nembeli Ders comes unokái Laczkffi Péter fia Miklós ellen is megindítják a pert Cserin történt iktatásukkor elkövetett tiltakozásuk miatt. 1349-ben Lack fiainak, „Szemeredi" Miklósnak és Pálnak officialisai Egegen és Dalmadon hatalmaskodnak. 1358-ban a Csepeliek emelnek vádat ellenük, mert szerintük Szemeréd birtokbavétele jogtalanul történt. A következő évben folytatódik a per, de az alperesek az idézésre nem jelennek meg. Kijelentik, hogy Tarcsány is Szemerédhez tartozik s amikor Tarcsányt határ járják, tiltakoznak. 1369-ben Miklós — aki méznevelői birtokos — és Pál Szkornán követnek el hatalmaskodást. 1378-ban ők adják vissza a bozóki prépostságnak a domanyiki malmot. Pál ez évben egyébként szintén méznevelői birtokos, 1379-ben pedig a Horváthyak tiltakoznak, hogy Horváthy Miklós birtokát foglalták el jogtalanul. 1382-ben Lack fia Pál özvegyét, valamint Miklós fia Lászlót, 1383-ban pedig Pál fiait: Mihályt, Jánost és Lászlót mint „Szemerédit" említik. 1391-ben Miklós fia László foglalja el Horvátit, amelybe 1392-ben Varbóky Istvánt iktatják, de ez ellen Pál fia Mihály tiltakozott. 1397-ben Mihály és László ellen felújítják a pert Szemeréd jogtalan elfoglalása miatt, de ők az idézésre nem jelentek meg. 1398-ban jogerősen Varbóky Jánost iktatják Horváti birtokába. 1414-ben, 1415-ben és 1416-ban János fia Pétert nevezik Szemerédinek. 1419-ben Lökös fia János Kiskereskényi Miklós ügyvédje. 1420 körül „Erdős" Miklóst, Lack Pál fia János fia Péter fiát nevezik Szemerédynek s ő 1422-ben Kóváry Pállal együtt Kiskereskényen zálogjószágot szerez, ezenfelül Kiskereskényi István fia Benedek Borbála nevű leányától is vásárol birtokrészt, Varbóky Miklós zálogjószágát kiváltja. 1429-ben Kóváry