Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Kóvárszeget elfoglalták. 1501-ben László és Pál a Szoby Mihály által a Rétháziaknak eladott százdi portioba akarnak iktattatni, ugyanakkor a Kóváryak a Kalondayaknak adják el a portiot, Pál pedig Utcapaláston és Ináncson Ináncsy Andrástól vesz portiot zálogba. 1502-ben, amikor Osgyani Osvaldot Felsőszemerédbe és Tarcsányba iktatják, László és Pál tiltakoznak. 1503-ban Ipolykeszin Horváth Jánostól vesznek zálogba egy jobbágyhelyet és Kőkeszin Filpesy Gergely egykori portioját magukhoz váltják. 1504-ben Varbóky Jánossal folytatott perüket megszüntetik. 1505-ben Rákoson Hont megyét Pál képviseli, aki a nála zálogban volt Leklincet visszabocsátja Justh Györgynek, Ipolykeszin viszont zálogbirtokot szerez. Lászlóval együtt ez évben beiktatják a Dacsóktól vásárolt keszihóci és a Kőkeszi Gergelytől vásárolt kőkeszi portiokba. 1506-ban László alsószemerédi és alsószelényi zálogbirtokos. Nényei Mocskos Györgynek nagyobb kölcsönt ad László testvérével, Pállal együtt s György a kölcsön visszafizetésének biztosítékául Palástot köti le. 1507-ben Putnoky Boda Imre tiltakozik, hogy atyja, Bodafalvi Boda Mihály ipolykeszi birtokát a Kóváryak birtokolják. László és Pál 1508-ban kóvári rétet adnak egy jobbágyuknak. 1509-ben Léva birtokosai emelnek panaszt Pál ellen, hogy kereskényi jobbágyaival a lévai, százdi jobbágyaival pedig az alsófegyverneki erdőkben hatalmaskodott. 1510-ben Pál és László Dacsó Pétertől Dacsólámon vesz zálogba egy jobbágy helyet, 1511-ben pedig Szoby Mihály alsólámi portio jába iktatják őket. Ez évben Felsőcsehy Ambrustól vesz zálogba egy terbegeci portiot. 1511-től Pál alispán, s tisztét 1525-ig megtartotta. Lászlót 1512-ben is említik. 1513-ban Kiscsalomiai Sebestyén kóvári teljes jószágját a Kóváry aknak adja el. 1514-ben Lászlót királyi embernek jelölik, Pál pedig Inám birtokát a zálogból visszabocsátja Terjényi Györgynek. 1514-ben egyébként Hont megye négy szolgabírája a megye nemesei nevében a Dózsa-féle parasztforradalom leverésére indított expeditiora Páltól 350 frt. kölcsönt vesz fel. Kalonday György özvegye ekkor Százd harmadát a sági prépostságra hagyja, ám a Kóváryak kifizetik a konventet s így biztosítják továbbra is a portio birtoklását. Páltól ez évben Baloghy Gergely Hrussót kiváltotta. 1515-ben Kőkeszy Albert leányának portioját vásárolják meg Kőkeszin. Ez évben Pál a Berneceiek perében választott bíró. 1516-ban a Nógrád megyei Inimet veszik zálogba a Kóváryak, nényei és terbegeci birtokrészeket jogtalanul foglalnak el. 1517-ben Pál bátorfalvi és kőkeszi jobbágyait, 1518-ban Simont említik és Pál fia, János emel panaszt, hogy Mohoray Wydffy Lőrinc Kóvárszeg nevű berkét elfoglalta. 1519-ben Palojthay Lászlótól vesz Pál zálogba két terbegeci jobbágyhelyet, Peleni Mihálytól pedig födémesi birtokrészt. 1520-ban Pál és az esztergomi érsek közt Százd és Szete határa miatt folyt per, Várbóky Ferenc pedig a pereskedések megszüntetésére átengedi Alsószelényt. 1521-ben Lukanényen vesz zálogba két helyet Pál, 1522-ben pedig Csehy Ambrus özvegyének a terbegeci portio fejében újabb összeget folyósít. 1523-ban Kozárdy Tamástól 4 nényei, Dacsó Lázártól kelenyei jobbágy helyet vesz zálogba, Visk lakosait pedig hatalmaskodással vádolja. 1524-ben Hrussón Baloghy Benedektől vásárol egy jobbágy telket, Nényén zálogba vesz 4 jobbágyhelyet, Kelenyén pedig megvásárolja Dacsó Lázár egész jószágát. Pál ellen ez évben Magyarád és Tompa jogatlan elfoglalása miatt emelnek panaszt. 1524-ben Füssy Gáspár Hrussón két jobbágyhelyet ad el Pálnak, valamint Jánosnak és Bernátnak, s Pál Horhin is birtokrészt bír. 1525-ben olvassuk, hogy Pál Egyházasnyéky Istvánnak is adott kölcsönt, de ez a tartozását nem fizette meg s így Egyházasnyék birtokába is bevezetik Pált, ennek azonban Palojthay András ellentmon-