Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Ináncsy család. 1328-ban Márton fia János Ináncs felét Lachkynak nevezett Jánosnak adja el, s ők ketten mint ináncsi nemesek jelennek meg a következő évben Kalade határjárásánál. 1345-ben, ill. 1346-ban Cseri birtokjoga feletti perben Miklós szerepel s őt említik 1380-ban és 1381-ben is. 1384-ben János fia Miklós két kúriát, illetőleg egy házat ad el Keszői Pál fiának, Miklósnak a visszaváltás jogának fenntartásával. 1438-ban Gergely a Marczalyak képviselője a Nyékyek elleni perben. 1439-ben is említik Gergelyt és Mátyást. 1444-ben és 1445-ben Mátyást jelölik királyi embernek, 1446-ban rajta kívül Mihályt és Gergelyt is, amikor Mátyás fia István, valamint rokonai siráki birtokrészét határjárják. 1447-ben és 1461-ben Mátyást jelölik kiályi embernek. 1450 és 1451-ben Gergelyt említik, 1454 körül István perli a Baloghyakat. 1464- ben István a sági prépostság képviselője az Ebeczky András elleni perben 1465- ből értesülünk arról, hogy Borfői Györgynek a Baloghyaknál zálogban volt ináncsi birtokrészét Mátyás fiai: István, Domonkos és Tamás magukhoz váltották. 1466-ban Tamást és Istvánt említik. 1467-ben és 1468-ban Miklóst, 1469-ben Istvánt jelölik királyi embernek, Literátus Gergelyt pedig hatalmaskodással vádolják. István 1470-ben a Nényeyek ügyvédje, s éz évben említik Tamást és Literátus Gergelyt is. 1472-ben András, aki Palásthy Domonkos veje, apósa után Paláston kap birtokrészt. 1473-ban Domonkos és Tamás megígérik Keszy László szolgabíró előtt, hogy Sirákra nézve Perseházy Istvánnal meg fognak egyezni. 1476-ban Tamás Litvai Horváth Dámján képviselője, Domonkos felesége, Katalin asszony pedig Alsózsember birtokjogáról tanúskodik. Tamást említik 1477-ben, aki 1478-ban egy gyürki portio miatt Pinczi Miklóssal és Zicsen Sebestyén özvegyével pereskedett. Minthogy az alperesek nem jelentek meg, Báthory országbíró Tamásnak ítéli a birtokrészt. 1479-ben Domonkost, 1480-ban Miklóst említik s utóbbi évben András a Balassák és Thomboltok perében esküszik. 1481-ben István fiainak: Domonkosnak, Mátyásnak és Tamásnak kérésére Ináncson határjárást végeznek. 1482-ben Andrást, Miklóst és Domonkost jelölik királyi embernek, Tamás pedig a Marczalyak ügyvédje, s őt 1483-ban is említik. 1484-ben Domonkos fia András, István fia Mihály és Tamás fia Zsigmond ellen hatalmaskodás miatt emelnek vádat. 1487-ben Miklóst és Andrást említik. 1488-ban Domonkos fia András anyósát, Palásthy Domonkos özvegyét kielégíti Palást birtokából. 1489-ben Miklóst említik. 1493-ban István fia Mihály ináncsi, siráki és gyürki portio ját Andrásnak zálogosítja, Miklóst pedig királyi embernek jelölik. 1495-ben Keszői Mátyást Felkeszi birtokába akarván magát iktattatni, többek közt Zsigmond és András tiltakoztak. 1495-ben Zsigmondot, 1496-ban, 1497-ben, 1498-ban Andrást, 1499-ben Andrást és Miklóst jelölik királyi embernek. 1500-ban Andrást hatalmaskodással vádolják. 1501-ben Miklós és Mátyás nevű fia Alsócsehy Ferenccel és Mártonnal pereskedik Csenke nevű praedium birtoka miatt. 1502- ben említik Miklóst és István leányát, Dorottyát, aki Pál anyja volt. 1503- ban Andrást, Ferencet, Miklóst és Pált említik. 1504-ben András Miklós ellen emel panaszt hatalmaskodás miatt, Palásthy Kristóf pedig palásti jobbágyhelyét Andrásnak zálogosítja. Ebben az évben Pált királyi embernek jelölik, Miklós pedig Hindy Péter ügyvédje. 1505-ben Andrást, aki Borfői Péterrel pereskedik, királyi embernek jelölik. 1507-ben Andrást, Pált, Mátyást és Porkoláb Andrást jelölik királyi embernek, András egyébként Dersky Pál, Zelchen Pál és Keszy Benedek magvaszakadtával palásti birtokrészüket kapja. Az ez évben kelt oklevél szerint Domonkos leánya, Borbála, Királyfiay Mátyás felesége. 1508-ban Andrást, Pált és Porkoláb Andrást, 1509-ben és 1510-ben 20* 307