Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

hogy István leányát ne fiúsítsa. Ez évben említik Beke fia Miklóst, Pál fia Gergelyt pedig királyi embernek jelölik. 1392-ben Simonyi Lőkó'st Kér és Csank birtokába Beke fia Miklós iktatja, János fiainak: Jánosnak ós Mihálynak borfői portioit pedig Herceg Pál fiai jogtalanul elfoglalják. 1393-ban ismét Beke fia Miklóst találjuk iktatói tisztben, és neki van vitás ügye János fia Mihállyal. 1395-ben Beke fia Miklóst említik királyi emberként, s említik ez évben Pál fia Tamást is. 1395-ben a Beke fia János és János fia Mihály közt 1391-ben megindított per Kaplai János országbíró elé kerül, aki a portiot Mihálynak ítéli. 1396-ban és 1399-ben Tamást jelölik királyi embernek, utóbbi évben mint ,,Herczeg"-et. 1399-ben Tamás fia Péter a Szemerédyek képviselője. 1400-ban Beke fia Miklóst említik, hasonlóképpen 1401-ben is. 1402-ben a Wesszős Gergely s Töttös János, valamint Péter fia Benedek perében perhalasztás következett be. 1408-ban Istvánt jelölik királyi emberként. 1414ben Sipeky Miklós fia Jakab feleségét, Borfői János leányát, Dorottyát említik. 1416-ban Jankó magtalan halála után birtokai jogtalan elfoglalása miatt indított vizsgálatot mint királyi ember, Beke fia Miklós végzi. 1419-ben, János halálával Jakab veszi át a Kiskereskényiek elleni pert, minthogy akkor, amikor Jakab gyermekeit Kiskereskénybe akarták iktatni, Kiskereskényi Egyed fia Miklós tiltakozott. 1428-ban Miklós ellen hatalmaskodás miatt emelnek panaszt, 1435-ben Beke Györgyöt és Miklóst jelölik királyi embernek, 1438-ban és 1440-ben Miklóst. 1447-ben Kasza Gyula fia György jogtalan birtokfoglalásánál tanuként hallgatják ki Miklóst. Az 1450-es évek elején Ináncsy István panaszt tesz, hogy a Borfői Beke Györgytől vett ináncsi birtokrészbe nem tud bejutni, mert Baloghy István özvegye és fiai azt elfoglalták. 1465-ben Beke fia György szóban forgó ináncsi portioja — amely Baloghy István özvegyénél volt zálogban —- Ináncsy István birtokába kerül. 1468-ban Beke Pétert jelölik királyi embernek. 1470-ben többek közt Borfői Gergely, Tamás és Horváth Péter és Bálint ellen emelnek vádat hatalmaskodás miatt. 1476-ban Beke Péter tanúskodik Zsember birtok jogát illetően, a következő évben királyi embernek jelölik, 1480-ban a Balassa család birtokjoga mellett tesz esküt. 1482-ben Horváth Pétert, 1494-ben Beke Pétert jelölik királyi embernek, aki ellen Piry Bertalan hatalmaskodás miatt emel vádat egy zsemberi jobbágya termésének elvitele miatt. 1495-ben, 1496-ban és 1497-ben ismét Beke Pétert jelölik királyi embernek. 1496-ban egyébként Beke Péter és Piry Bertalan egy alsózsemberi irtványföld felett megegyeznek. 1500-ban a bányavárosok kiváltságlevelében Beke Pétert említik. 1505-ben Ináncsy András és Beke Péter, valamint ennek Mihály és Katalin nevű gyermekei közötti perben halasztást kérnek. Amikor 1506-ban a Kálnay családot Borfő birtokába iktatják, Beke Péter fia Mihály tiltakozik. 1508-ban Beke Mihályt mint királyi embert jelölik s ez évben, Pribeli Kantho István borfői teljes portioját, amely reá Herceg Miklósról szállott, felerészben Bory Benedeknek, felerészben Horváth Péter fiainak: Jánosnak, Bálintnak és Joachimnak adja el. 1510-ben ismét Mihályt jelölik királyi embernek. 1513-ban Piry Bertalan és Palásthy András emelnek vádat Mihály ellen. 1514-ben Mihályt ismét királyi embernek jelölik, 1517-ben azonban Beke Péter özvegye és fia Mihály, valamint Katalin nevű leányának fiai: Miklós, Gergely és Mátyás közt a jegyajándék miatt per támadt. 1518-ban Középzsembery Lőrinc és Uza Miklós középzsemberi iktatásakor Mihály mint szomszéd jelenik meg. 1520-ban Borfői Bory Miklós és társai a Boryak ellen emelnek panaszt hatalmaskodás, Borin levő erdejük megtámadása miatt. 1521-ben Miklós és a Boryak Borin, Bory Bálint egykori birtoka feletti perüket választott bírák döntése alá