Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

gítették. 1379-ben Fülöp fia Chano szolgabíró. 1381-ben Lászlót és Chanot, 1387-ben pedig Lőrinc fia Pétert említik. 1390-ben Phile fiai: Chano és László Keszi birtokát illetően Csehy Istvánnal egyeznek meg. Ez évben Balázs fia János királyi ember, a következő évben azonban Felkeszin másként Sirákon levő birtokrészét Lőrinc fia Péter feleségének, Anasztáziának leánynegyede biztosításával, Csehy Miklós özvegyének ós gyermekeinek adja. 1392-ben Chano birtokostársaival szelényi birtokrészét a Kóváryaknak zálogosítja el. 1393-ban Phile fia László Kőkeszi Mihállyal pereskedik. Ez évben László fia Jánost és egy másik Jánost, 1395-ben Jánost, 1396-ban pedig Chanot jelölik királyi embernek. 1402-ben Szelény határa miatt Kóváry Pál emel vádat Chano fia Márton ellen, akit ez évben királyi embernek is jelölnek. 1404-ben Györgyöt, 1405-ben, 1411-ben, 1414-ben, 1416-ban, 1422-ben Mártont, 1424-ben és 1426-ban Mártont és Lukácsot jelölik. 1427-ben Márton sógorával, Margit nevű nővére férjével, Walt Györggyel egyezik meg Sirák birtokára nézve. 1427-ben egyébként Lukácsot, 1429-ben Mártont jelölik királyi embernek s utóbbi végzi 1430-ban Kiskereskény határjárását. 1433-ban a „terra Zelch"-et becsülik meg Márton részére Péter fia Lukáccsal és Csehy Miklóssal szemben. 1435-ben említik Mártont, aki ellen 1437-ben Csehy Márton, Perseházy István, Felkeszy Péter fia Lukács, valamint Körtvélyesi Benedek emelnek panaszt. Hédervári Lőrinc nádor ekkor megállapítja, hogy a felperesek leányági leszármazói Bedechnek s így a Gyürki felé eső siráki platea-t nekik ítéli, a Szelény felé eső Mártoné, aki Paláston is kap birtokrészt, minthogy Palásthy Mihálytól való leszármazást igazolja. Lukács gyermekeit is megemlíti az ítéletlevél Márton, Pál és Anna személyében. 1438-ban Márton folytat le vizsgálatot Kalade jogtalan elfoglalása ügyében. 1439-ben is Mártont jelölik királyi embernek. 1440-ben Márton gyermekei: János, Balázs, Erzsébet és Margit, valamint Dersenyey Péter és György panaszt emel Perseházy István s nővérei, azután a Csehyek, valamint Felsőkeszy Lukács fiai: András, Pál, Márton ellen. 1444ben Márton iktatja Kóváry Lászlót Százd birtokába. 1445-ben a Csehyek „Magnus" Imrének eladják Sirákon levő birtokrészüket. Imre sógoraként említik ekkor Andrást. 1446-ban Mártont királyi embernek jelölik. 1447-ben őt és fiát, Jánost említik, aki 1450-ben kijelölt királyi ember. Márton 1453ban okleveleket irat át Pálóczy László országbíróval. 1454-ben Jánost és Bálintot, 1462-ben Jánost jelölik királyi embernek, aki 1464-ben szolgabíró. 1466-ban Márton fiai Balázs és János Csehy Miklóssal pereskednek, s említik Lukács leányát Erzsébetet. 1467-ben János és Mocskos Bálint kijelölt királyi ember, 1468-ban említik Balázst és Jánost, akiket 1469-ben és 1470-ben Bálinttal együtt jelölnek királyi embernek, s utóbbit 1468-ban is. 1471-ben János és fiai: Mátyás és Zsigmond ellen Felsőpalást megrohanása miatt emelnek vádat. 1474-ben János fiaiként említik Istvánt, Zsigmondot és Sebestyént. 1476-ban János Kürtössy Mátétól Haraszti birtokát veszi meg. 1478-ban Jánost jelölik királyi embernek, 1479-ben a Thomboltokés Balassák perében János és fia Zsigmond tesz vallomást. 1480-ban János ama 50 nemes közt szerepel, akik e perben a Balassák mellett tesznek esküt. Ugyancsak 1480-ban Perseházy Simon emel panaszt Márton fiai: János és Balázs ellen siráki jobbágyának elűzése és földjének elfoglalása miatt. 1482-ban Balázst jelölik királyi embernek. 1483-ban egyrészről Kürtössy Máté Harasztit Siráky Mátyásnak zálogosítja el, másrészt a Kürtössyek ellen János és Balázs indítanak pert, de az alperesek az idézésre Báthori István országbíró előtt nem jelentek meg. 1486-ban említik Jánost. 1487-ben János iktatja be Varbóky Istvánt Alsószelény birtokába.