Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

emelnek panaszt hatalmaskodás miatt s királyi embernek Mihályt és Andrást jelölik, s mindannyiukat ,,Varsányi"-nak nevezik. 1469-ben János, valamint Miklós fia Ferenc György fia Györgyöt Nagykereskény, Varsány és Krakó birtoklásától eltiltják. Ugyanebben az évben János, azután Miklós fiai: Ferenc és László, György fiai: György és László Imrével és gyermekeivel: Erzsébettel és Benedekkel megegyeznek, hogy okirataikon választott bírák jelenlétében megosztoznak. György fiai: György és László, valamint János és Miklós megegyeznek Nagykereskény birtokára nézve. Ugyanakkor említik János fia Osvaldot és Miklós fiait: Ferencet és Lászlót. 1470-ben János fia János és Miklós fia Ferenc György fia Györggyel pereskednek s választott bírák elé viszik az ügyet. Ebben az évben Jánost Kereskény, Varsány és Krakó felébe iktatják Gara nádor parancsára, István egykori birtoka felett pedig György Darasy Lászlóval pereskedik. 1471-ben Imre fia Benedek, akit „Varsányinak" neveznek, tiltakozik birtokai elfoglalása miatt. Ugyanekkor György fia György Jánossal és Varsányi Benedekkel megegyezik Nagykereskény, Varsány és Krakó birtokára nézve. 1472-ben a Jánostól zálogba vett Nagykereskény, Varsány és Krakó birtokába György fia Györgyöt iktatják, az iktatás ellen azonban Varsányi Benedek tiltakozott. 1473-ban György fia György, aki ekkor báti castellanus volt, visszavonja Dereszlényi Deák István és Varsányi Benedek ellen indított pereit. 1474-ben György fia György megkapván a zálogösszeget Jánosnak és Varsányi Benedeknek visszabocsátja Varsányt. Nagykereskényt és Krakót, Benedek azután ugyanezeket visszabocsátja Miklós fia Franknak. György ez évben Miklós fia Ferencnek Simonyban és Varsányban ad át bizonyos portiokat, minthogy a tőle vett zálogbirtokot másnak adta át. János fia János és Miklós fia Ferenc panaszt tesznek, hogy atyáik Nagykereskényt és Kisvarsányt Györgynek és Imrének zálogosították el. Miklós ez évben kijelölt királyi ember. A következő évben Benedek alispán. 1477-ben Zsigmond leánya, Zsófia Jánost, valamint Osvald, Mátyás és Zsigmond nevű fiait nyugtatja, hogy Nagykereskény, Varsány és Krakó birtokából a nász-és jegyajándékot megkapta. 1479ben György fia György és János megegyeznek, hogy a Nagykereskény birtoka feletti perüket választott bírák ítélete alá bocsátják. Ez évben említik Jánost és György fia György özvegyét. 1480-ban a Balassák perében „Varsányi" András tesz esküt. 1493-ban Osvald kijelölt királyi ember. 1495-ben Palásthy Péter György fia György egykori nagykereskényi portioját, amely Darasy László révén jutott birtokába, dalmadi Pomeny Lászlónak zálogosítja el s hasonlóképpen tesz nagy varsányi és krakói portioival is. 1497-ben György fia György nővérének unokáját, Újfalvi Medenczés Zsigmondot, valamint említett György Ilona nevű leányát iktatják Varsány és Kereskény birtokába. Ugyanebben az esztendőben Antalt és Benedeket — mint Varsányiakat — királyi embereknek jelölik. 1499-ben Varsányi Antalt jelölik ismét királyi embernek, Tordameczi Ferenc, valamint Simonyi Osvald, Zsigmond és Mátyás pedig panaszt emelnek, hogy habár Medenczés Zsigmonddal Varsány és Kereskény birtokára nézve megegyeztek, Zsigmond az egyezségnek nem akar eleget tenni. 1502-ben ismét Varsányi Antalt jelölik királyi embernek, 1506-ban pedig Jánost, Miklóst és Antalt. 1508-ban István fia András si\ Bars megyei Kistőrén zálogbirtokos. 1511-ben Varsányi István fia Ferenc Krakó praediumon levő szőlőt akar kiváltani Devecsery Székely György lévai várnagytól. 1512-ben Varsányi Benedek fia István özvegye, Margit asszony emel panaszt Devecsery György ellen Varsányon és Krakón elkövetett jogtalan foglalás miatt. 1518-ban Kereskényi Mihály leánya, Magdolna, Roskoványi Moré Ferenc felesége. 1519-ben Varsányi