Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Podvay család. 1457-ben János Sipéken zálogbirtokos, s ugyancsak János 1505 előtt unyatini birtokos, ekkor ugyanis veje, Felsőrakonczay Gergely birtokrészét Szalatnay Jakabnak adja el. (1457: Uzovics lt., 1505: DL 69539, Gsztb. prot. A fol. 55.) Pogántelki család. Zsigmond király 1434-ben Bélt Lévai Péter familiárisa, Pogántelki István fiainak: Magnus Tamásnak és Bálintnak, azután Tamás felesége, Margit asszony testvérének, Középbéli Jakab fia Istvánnak adja. 1437ben Nagy Tamás, valamint Pogántelki Kelemen fia Miklós leánya Anna középbéíi birtokrészt vásárolnak Kisbéli Ferenctől. (1434: Rakovszky lt. 4057, 4058, 4434/1436: uo. 4060, 1437: DL 44181.) Pomothy család. 1339-ben Pomothy Petőt hatalmaskodással vádolják, s ugyancsak őt említik 1345—1346-ban Cseri birtokjoga feletti vizsgálatnál. 1349-ben Heym „nobilis de Pomath" birtokát Piry Lukácsnak, Barna Balázsnak és Kürtössy Egyednek engedi át. 1348-ban Petrussa, Iván özvegye és fia Miklós, valamint Detre fia Jakó birtokrészét Pribeli Mihálynak adja el. 1353ban és 1354-ben Mátyás fia Miklóst említik királyi emberként. Utóbbi évben Márton fia Mihály, aki Felsőpribeli Móric unokaöccse volt, felsőprébelyi birtokát az Alsópribelieknek adja el 160 forintért. Darázsi birtokjoga feletti vizsgálatnál 1386-ban Balázs fia Demetert, Chompo fia Ferencet, Miklós fia Andrást, 1387-ben pedig Márton fia Lászlót említik. 1393-ban, 1402-ben és 1409-ben Pált, 1400-ban Demetert, 1405-ben Miklóst, 1424-ben Domonkost, 1427-ben és 1428-ban Jánost, 1429-ben és 1430-ban Domonkost és Jánost, 1435-ben Dávidot, 1436-ban Damjánt, Istvánt, Jánost és Pétert, 1437-ben ismét Domonkost jelölik királyi embernek. 1447-ben András utód nélküli halálát említik okleveleink. 1444-ben, 1446-ban, 1447-ben, 1449-ben és 1450ben János fia Györgyöt jelölik királyi embernek, 1444-ben és 1451-ben rajta kívül testvérét Pétert is. 1451-ben „Horvát" Damjánt és Istvánt hatalmaskodással vádolják s említik Mihály özvegyét, valamint Egyedet és Jánost s utóbbi fiait: Pétert és Lukácsot. 1452-ben Demjént és Istvánt, 1453-ban rajtuk kívül Jánost és Mihály özvegyét említik. 1453-ban Pétert, Györgyöt, valamint Egyedet, 1454-ben Pétert, 1461-ben Györgyöt jelölik királyi embernek. 1463-ban Horváth István királyi ember. 1464-ben Gergelyt, 1465-ben Györgyöt, 1466-ban Damjánt, 1467-ben ismét Györgyöt jelölik királyi embernek. Utóbbi évben Horváth Istvánt és leányát Annát említik. 1468-ban Dámján a Kóváryak ügyvédje, Gergelyt és Györgyöt pedig királyi embernek jelölik. 1469-ben Damjánt a gyerki jobbágyok bántalmazásával vádolják, őt a következő évben a Lukak ügyvédjükül vallják s őt 1471-ben is említik. 1474-ben a Kóváryak ügyvédje s említik 1476-ban is. 1478-ban Dámján feleségének Gyürkin volt birtoka. 1479-ben, 1480-ban és 1482-ben Gergelyt jelölik királyi embernek s ő vesz 1493-ban Unyatinon birtokrészt. 1494-ben Lászlót említik, 1495ben újból említik Gergelyt és Pomothy Csirke Antalt. 1498-ban Gergely kapja meg a magvaszakadt Domonkos birtokrészét. 1507-ben Jánost, mint néhait említik. 1520-ban Istvánt jelölik királyi embernek s 1525-ben rajta kívül Ferencet is említik. (1339: Seilern lt. I 41, 1345, 1346: DL 41011, 4345/1397: Seilern - lt. III 111, 1349: Eszt.kpt.o.lt. 69-5-14, Knauz III 679, 1353: DL 39194, 1354: DL 4442, 25821, Fejér IX 2 343, Anjoukori VI 230, 7356/1388: DL 8005, 69263, 4357: uo., 1393: DL 65820, ZSO II 2989, 1400/1405: DL 9101, 1402: Seilern lt. III 122, 1405: DL 95593, 1409: DL 95594, 1424: Seilern lt, IV 157,