Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

évben az özvegy és a fia perújítást kér. 1518-ban „Tatár" Ferenc özvegye, Margit elismeri, hogy Dubraviczky János a férje után járó ipolykeszi birtokrészből jegy- és nászajándék fejében kielégítette. Ugyanezen esztendőben a Dubraviczkyak tiltakoznak, hogy „Tatár" Imre és Ferenc Ipolykeszin levő jószágát bárki is elfoglalja. 1519-ben Tatárnak nevezett Imre özvegye, valamint a Dubraviczkyak Ipolykesziről Kispalugyay György és János javára lemondtak. András a jegy- és nászajándék címén az őt illető birtokrészt Dubaraviczky Mihályra és Ináncsy Pálra ruházza. (1456: DL 44806, 1507: DL 21739, 46816, 69547, 1508: DL 46872, 75974, 1518: Szádeczky-Kardoss, DL 69565, 1519: Szádeczky-Kardoss, Eszt.kpt.m.lt. 34-1-7.) Pándy (kelenyei) család. A család birtoklásáról az első adatunk 1458-ból van, amikor Pétertől és fiaitól: Osvaldtól és Balázstól a Kóváryak Bátornénye és Terbegec birtokát megszerezték csereképpen Litvarc birtokáért. 1466-ban Péter tiltakozik Bakari Leustaknak Litvarc praediumba való iktatása ellen. 1477-ben Antalt jelölik királyi embernek s 1480-ban ő tesz vallomást a Balassák és a Thomboltok perében. 1486-ban a Csehy családdal egyezik meg Szolganénye birtoka felett, a következő évben rajta kívül Balázst és Rajnoldot említik. Antalt említik 1494-ben, 1495-ben és 1499-ben is. 1500-ban Antalt, Balázst és Gergelyt, 1504-ben Antalt, 1505-ben Antalt és Kelement, 1506-ban Antalt és Balázst jelölik királyi embernek. 1507-ben Antal szolgabíró és rajta kívül királyi embernek jelölik Balázst, Gergelyt és Miklóst.Amikor 1510-ben Luka Sebestyén birtokába Gyáli Kenderesi Mihályt iktatják, Balázs és Gergely tiltakoznak. 1511-ben Balázst, 1514-ben és 1516-ban Gergelyt, 1517-ben ismét Balázst említik. 1520-ban Balázst és Gergelyt jelölik királyi embernek. 1525ben Balázs mint „Terjéni másként Kelenyei" Szúdon zálog jószágot szerez, s említik ez évben Zsigmondot mint kiscsalomiai birtokost. (1458: DL 44870, 1466: DL 99700, KO II 383, 1477: Gsztb. 100-35, 4450/1482: DL 65967, 1486: Gsztb. prot. A fol. 232, 4457: Sb. 1-29,1494: DL 95850,1495: DL 20284, 20286, 1499/1506: Eszt.kpt.m.lt. 52-4-2, 1500: DL 46512, 90254, 1504: Gsztb. prot. A fol. 111,1505/1511: Kézirattár 585,1506: Gsztb. prot. A fol. 123,1507: Eszt. kpt.m.lt. 17-1-14, DL 95856, 1510: Eszt.kpt.o.lt. 40-5-13, 1511: uo. 13-7-23, 24, 1514: DL 47066, 1516: Kézirattár 608, 1517: Eszt.kpt.o.lt. 4-6-5/ 1520: Eszt.kpt.m.lt. 19-4-2, 1525: DL 95876, Gsztb. 5-6.) *m Páni család. Páni Ferenc fia János fia László leánya Anna, Tibai Pap Benedekné 1504-ben elismeri, hogy Páni Ferenc fia György fia Miklós fia Kristóf, valamint említett Miklós fia Bernát fia György Kígyósgyarmat birtokából kielégítették. 1513-ban Kristóf egykori kígyósgyarmati birtokrészét a Nagytárkányi család birtokában találjuk. (1504: Leleszi konv. prot. IV fol. 9a, 1513: DL 47039 más.) Pap család (szentmihályi). János fia Viktor 1520-ban Kispeszeken zálogosít Ruszkay Márknak. (Gsztb. 31-29.) Pásztói család. A Hontpázmán nemzetségből származott család első ismert tagja Pongrác, akinek Kázmér nevű fia 1236-ban visszaadja a dömösi dékánnak a Csepel nevű földet, amely Lontó-Szete-Tésa között feküdt. Valószínűnek tarthatjuk, hogy az a Márton bán, aki 1247-ben IV. Bélától Dalmad földet kapja, szintén ez ág tagja. 1257-ben Elus fia Mete Mortund falut Bény mesternek adja el. 1273-ban Pongrác testvérének, Amadénak fia István Páldot a 24 Bakács: Hont vármegye 369