Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

király Tyba, Wacik, Dona és Dubak-nak, a Nényey és Palojthay család őseinek adományozta. 1257-ben Dubak fia Ireneust nevezik Palojtay-nak. 1336-ban Dubak három unokája: Demeter fiai: András és Dacsó, valamint Luka fia István osztoznak Tyba unokáival: Benedek fiaival, Péntekkel, Mihállyal, Tamással és Lászlóval, Miklós fia Istvánnal, Péter fia Tamással és Lőrinc fiaival, Györggyel, Jánossal és Pállal. A következő évben Miklós fiait: Istvánt és Jakabot „felsőpalojtai"-aknák nevezik s említik Jakó fia Tamást. 1338-ban Demeter, Dobak fia, fiai: Dacsó, Loránd és András Lehotkát vásárolják meg. 1345-ben, ill. 1346-ban Cseri birtokjoga feletti per folyamán mint szomszédok szerepelnek Benedek, Dobak és Tamás. 1353-ban a fenti Dobak fia Demeter fiait: Dacsót és Lorándot nevezik Palojtainak, akik Keszin zálogbirtokosok. 1372-ben és 1379-ben Jakab fia Miklóst említik királyi emberként, 1390-ben Miklós fia Jánost, 1393-ban Jakab fia Miklóst, 1395-ben ismét Miklós fia Jánost, végül 1410-ben Tamást. 1412-ben Tamás fia Miklóst és Luka fia Tamást tiltják el a prépostsági Palojta birtoklásától. 1424-ben a sági prépostság András ellen emel panaszt hatalmaskodás miatt. 1425-ben Tamás Rahói Jakó Péter és feleségének ügyvédje, 1427-ben Miklóst és Felsőpalojthay Eleket jelölik királyi emberekként. 1433-ban Tamás királyi emberként járt el a Csehyek perében Szete föld tulajdonjogának megállapításánál. 1436-ban, ill. 1437-ben Ágostont és Simont nevezik Palojthayaknak. 1438-ban Miklós fia István, valamint Péter ellen emelnek hatalmaskodás miatt vádat, s a per 1439-ben is folyik. Andrást, Istvánt és Mátyást ez évben királyi emberként említik. 1444ben Mátyást és Pétert vádolják hatalmaskodással. 1447-ben a Szobyakat birtokostársaikkal Nyék és Leklinc birtokába Simon iktatja. Péter drenói zálogbirtokos s említik Mátyást, királyi embernek jelölik Istvánt, 1448-ban pedig Pétert, akit 1449-ben is említenek. 1450—1451-ben a bozóki prépostság Ágostont György és Loránd, Ferencet Antal és Jakab, Simont János nevű fiával hatalmaskodással vádolja, ezenfelül a kilenced visszatartása és más hatalmaskodás miatt emel panaszt Péter ellen. Ez a per 1453-ban is folyt. 1461-ben Jánost jelölik királyi embernek. Ez évben a prépostság különböző hatalmaskodás miatt újból panaszt emel András özvegye, valamint Péter és György ellen. Györgyöt 1462-ben és 1464-ben királyi embernek jelölik. 1463-ban Ágostont, Istvánt és Sebestyént említik. 1465-ben Gergely fia Pétert, valamint Györgyöt, Péter fiát említik királyi embernek, László pedig a Balassákat iktatja Álsóprébely felébe. 1465-ben egyébként Ágoston fiai: Dávid és György a sági prépostság alsópalojtai jobbágyait bántalmazták, s említik Tamást és Lászlót, valamint Simon fiait: Pétert, Györgyöt és Jánost, Péter fia Györgyöt, István fia Miklóst és Werebes Lászlót, azután Rezeni Istvánt és feleségét. Utóbbiakat 1466-ban is, amikor Ágostont, Antalt, Dávidot, Györgyöt és Pétert említik királyi emberként, Péter egyébként a sági prépostsággal pereskedik. Ez évben Antalt, Istvánt és Sebestyént a Fügedyek ügyvédekül vallják. 1467-ben ismét Tamást jelölik királyi embernek. 1468-ban Ágoston mint ügyvéd szerepel. 1469-ben és 1470-ben Lászlót említik királyi emberként. Ez évben végződik az a per, amelyet 1450-ben indított a sági prépostság Péter ellen, amennyiben ennek fiát, Györgyöt jószágvesztésre ítélik. 1470-ben, amikor Csábrági Horváth Damjant Szele, Nagy falu és Szalatnya felébe iktatják, mint szomszéd, László jelent meg. A sági prépostság Péter fia Györggyel pereskedik ez évben is s említik István fiait: Mihályt és Miklóst, valamint Dánielt. 1473ban Dániel és Gergely követnek el hatalmaskodást a sági prépostság jobbágyaival szemben. A megye megbízásából György folytatja le a vizsgálatot, de az