Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
tert Benedek fia György, János fia Péter és Literátus Gergely palásti birtokrészeibe iktatják. Említik ekkor Porkoláb Jánost, ám Miklós és felesége Ilona, valamint Literátus Gergely tiltakoznak az iktatás ellen. 1486-ban Pétert, 1487-ben Felsőpalásthy Pétert, Porkoláb Bertalan özvegyét, Erzsébetet, Porkoláb Jánost, Tamást, Tamás fia Andrást és György feleségét, Katalint említik. Benedek fiai: András, Miklós és György egyébként Egyházasnénye felett pereskednek. Amikor Perseházi Mocskos Simont Egyházasnénye és Palást birtokába iktatták, Paska János, Péter, György, Miklós, Varsany Péter, valamint Porkoláb Bertalan özvegye, Erzsébet asszony mint szomszédok voltak jelen, Literátus Gergely, Miklós (akinek fiai: Miklós és Benedek) és András pedig tiltakoztak, ám a következő évben a megindult per egyességgel végződött. 1488-ban Domonkos özvegye, Erzsébet elismeri, hogy veje, Ináncsy András a jegyajándók tekintetében kielégítette, 1489-ben Perseházi Mocskos Simon emel panaszt Lukanényei György és Tamás ellen Palásthy Miklós egyházasnényei birtokrészének elfoglalása miatt. Tamás egyébként ez évben megegyezik a Felsőrakonczayakkal Felsőrakonca birtokára nézve és említik Jánost, Literátus Gergelyt, Pétert és István fia Andrást is. 1491-ben Piry Bertalant Középpir birtokába Palásthy Gárdony Antal vezeti be, Tamás pedig a sági prépostságnak Lévai János elleni panaszában vizsgálatot folytat. 0 egyébként Felsőrakoncán két jobbágyhelyet a Felsőrakonczayaknak zálogosít. Paska János Kőkeszin szerez birtokot csereképpen esztergomi házáért. 1492-ben Tamást jelölik királyi embernek. 1493-ban — amikor Paska János alispán — Tamást, Györgyöt és Pétert jelölik királyi embernek. Benedek fia György és Domonkos özvegye, Erzsébet asszony rokonaikkal együtt egyébként Bars megyei birtokot zálogosítanak a garamszentbenedeki apátnak. Egy vizsgálat alkalmával megállapítják, hogy Péter jogtalanul foglalt el Gárdonyhoz tartozó földeket. László özvegyét, Ilona asszonyt ez évben Paska János kielégítette. 1494-ben Paska János még alispán, Györgyöt, Tamást és Tamás fia Andrást királyi embernek jelölik, ezenfelül említik Pétert, János fia Miklóst, Benedek fia Györgyöt s Porkoláb Bertók özvegyét, Erzsébetet s fiát, Jánost. 1495-ben Péter a nála zálogban levő kereskényi és varsányi portiokat dalmadi Pomeny Lászlónak zálogosítja. Györgyöt és Tamást ez évben is királyi embernek jelölik, Gergelyt pedig ügyvédnek vallják, s említik Miklóst, valamint feleségét, Ilonát s András és Tamás nevű fiait. Paska János ez évben alispán. 1496-ban Pétert, Paska Jánost és Tamást alsórakoncai birtokosként említik, Benedek unokáját, Kisjókay Mátyást, valamint leányát, Karályfiay Peres György özvegyét gyűrűsnényei és palásti birtokrészekbe iktatják, amikor Andrást királyi embernek jelölik. Palojta határjárásával kapcsolatban ez évben a sági prépost perbe hívja Tamás fia Andrást. 1497-ben Péter emel panaszt György ellen bizonyos alsópalásti borkilenced elvitele miatt, s említik Gergelyt is. Gárdony Antal ez évben királyi ember, Paska Jánost Kőkeszin Kőkeszi Filpessy Literátus Gergely jószágába iktatják, amelyet esztergomi házáért kapott cserébe. Paska János 1498-ban is alispán, Benedek unokáját és leányát pedig újra iktatják Palást és Gyűrűsnénye birtokába. Miklós birtokrésze felett Luka Ambrus és Perseházi Mocskos György pereskednek. Paska János ez időtájban a zálogban bírt Csalit és Farkas Varbókot Litvai Horváth Péternek zálogosítja, Rakoncán pedig Pétertől szerez zálogbirtokot. 1498-ban és 1499-ben Andrást királyi embernek jelölik. Paska János Péterrel, Felsőpalásthy Péter Felsőpalásthy Jánossal pereskedik, Benedek leszármazóit pedig palásti és gyűrűsnényei birtokrészekbe iktatják. 1500-ban Gergely Selmecbánya képviselője, Gárdony