Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

az 1352. évi tiltakozás miatt indított perben az alperesek javára ítél. 1355-ben Dénes fia Tamás fia Miklós perbe hívja Bagonya fia Miklós fiait, Jánost és Györgyöt, valamint Paska fia Andrást, Ivánka fia János pedig királyi ember. 1356-ban Liptó Istvánt ismét királyi embernek említik, 1357-ben Gábor fia János a birtokát Bagonya fia Miklós fia Jánosnak zálogosítja. 1358-ban Tamás fia Miklós perli Paska Andrást, Liptó fia Istvánt, Bagonya fia Miklós fia Györgyöt, minthogy Geregen egykori birtokába való iktatásakor ellentmondottak. István királyi ember, Gábriel fia, Lőkös pedig felsőpalásti birtokrészét Miklós fia Jánosnak zálogosítja. Ez évben Dénes fia Tamás fia Miklós a magtalanul elhunyt Kwnik, Benedek, Iván, Detre, Miklós, Zaladus, Petke és Therethek Pál birtokába akar iktattatni, de Bálint fia Tamás, Gábriel fia János, Hermán fia Péter fiai: Mihály és Pető ellentmondottak, ugyanis a felsőpalástiaknak nevezett Hermán fia Péter, Bálint fia Tamás, s ennek fia Miklós, Gábriel fiai: János és Lőkős, Chyzer fia Tamás s ennek fia István, valamint Nemesnek nevezett Márton rokonuknak nem ismerik el a nevezett Tamás fia Miklóst. Említik ez évben Pethket, Ivánka fia Jánost, Bagonya fia Miklós fia Jánost, Miklós fia Mihályt és Radou fia Miklóst is. 1359-ben egyébként Lack fiainak ügyvédje Bagonya fia János. 1364-ben Bagonya fia Miklós fia György Tarcsányi Péter özvegyének ügyvédje. 1364-ben és 1366-ban említik János nevű testvérét, akivel 1368-ban Zsemberen vesz zálogba földet. Ugyanők 1369-ben Szúdy Lestáktól és Gábortól bitorolnak bizonyos földterületet. 1370-ben György és Péter Szelényen bitorolják Kóváry Pál portioját. Ekkor ismét említik Bagonya fia Miklós fiát, Jánost. 1371-ben Tamás fiai: Miklós és György birtokrészüket Bagonya fia Jánosnak zálogosítják. Ebben az évben Paska fia János Alpalástot kapja. 1373-ban András fia Miklóst, Rado fia Miklóst és Bagonya fia Jánost említik. 1374-ben György és Péter Szelényt akarják elidegeníteni, de Kóváry Pál tiltakozik. 1379-ben Radow tesz esküt Gyarmathy György és Kereskényi István perében. 1384-ben a Kóváryak újból eltiltják János fia Pétert és Miklós fia Györgyöt Szelény elidegenítésétől. 1386-ban Bálint fia Tamás özvegyét említik. 1387-ben Zsigmond király Kóváry Istvánt Szelénybe iktattatja, de Péter és György tiltakoznak. 1387-ben egyébként Bagonya fia János fiai: Jakab és Miklós, Bagonya fia György fiai: Bálint, István és János eltiltják Zsembery Balázs fia Jánost jószágainak elidegenítésétől. 1388-ban Radolf fia Miklós iktatja Ilsvai Leustakot és Tary Lászlót Drégely és Litva birtokába. A szelényi ellentmondás miatt György és Péter perlik Kóváry Istvánt, Kistúron pedig Bagonya fia János fia Miklós zálogbirtokos. A szelényi per 1389-ben folytatódik s István nádor 1390-ben tárgyalja, végül is 1392-ben a vitás területet a Palásthyak a Kóváryaknak zálogosítják el, majd a következő évben véglegesen átengedik nekik. 1389-ben egyébként János fia Pétert és Miklós fia Györgyöt, 1390-ben Paska fia Jánost és Radolf fia Miklóst és ennek Mihály nevű fiát említik. 1391-ben, illetőleg 1392-ben Tarcsányi Egyed Tarcsány felét Mérey Literátus Gergelynek és nejének, Bagonya fia György leányának, Katalinnak adja el. Ugyanebben az évben János fia Péter, Anna és Gáspár nevű gyermekével, azután Miklós fia György, Mátyás, László, Anna, Erzsébet, Margit, Ilona nevű gyermekeivel és rokonaival Szelényt a Kóváryaknak adják. 1393-ban Miklós fia György és János fia Péter visszaszerzik Lack unokáitól Felpalástot és a Kóváry család kihalása esetére biztosítják Szelény birtoklását. Ez évben Simon fia Mihály királyi ember. 1394-ben a Kóváryak és a Terjényiek, valamint Miklós fia György, János fia Péter, György fia Mihály, György fia László és Péter fia Gáspár egymást testvérükül fogadják. 1395-ben