Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
mon, azután unokája, Lőrinc tiltakoznak, hogy Miklós orsanyi birtokrészét elzálogosította. 1478-ban Lászlót királyi embernek jelölik, Andrást és fiait: Istvánt, Jánost és Tamást pedig egy orsanyi jobbágytelek birtokában Mátyás király megerősíti. A következő évben az iktatás is megtörténik, de László felesége, Ilona asszony és gyermekei: Pál, Miklós és Dorottya tiltakoznak. 1482ben András fiai: István, János és Tamás tiltakoznak, hogy nagybátyjuk, Miklós és ennek fia, Lőrinc orsanyi birtokrészüket Lászlónak és fiának, Pálnak elidegenítsék. 1483-ban újból egy jobbágy telekbe vezetik be András fiait és ekkor László felesége, férje és fia nevében is, tiltakozott. András fiai László feleségét és gyermekeit: Pált, Miklóst és Dorottyát perbehívják, de az alperesek az idézésre nem jelentek meg. 1487-ben Horváthy László elismeri, hogy anyja: Orsani Benedek özvegyének, Margit asszonynak jegyajándéka tekintetében Orsani László kielégítette. 1489-ben András fia Tamás panaszt tesz László ellen, minthogy Orsani Császár Mihály leányának, Ilonának halálával őt megillető részjószágot elfoglalta. Ez ügyben a következő évben a sági konvent folytat le vizsgálatot. Ez évben Tamás és István vallanak ügyvédet. Lászlót 1492ben és 1493-ban királyi embernek jelölik. 1493-ból tudjuk, hogy Orsani Tamásnak egykor Ganádon is volt birtokrésze, de ezt Pek Pálnak zálogosította el. 1496-ban Lászlót ismét királyi embernek jelölik s 1496-ban Miklós leánya, Ágnes és gyermekei: Simon, Tamás, Zsigmond, Benedek, Zsófia, Dorottya, Ilona, azután Mihály leánya, Dorottya, Zedlaho Györgyné, valamint Császár Imréné, aki Orsani Piry Tamás unokája volt, orsanyi jószágaikat az Atyai családnak adják el. 1497-ben Lévai Zsigmond ezeket vissza akarja szerezni és az ehdegenítés ellen tiltakozik. (1252: Eszt.kpt.m.lt. 34-1-2, Knauz I 390, Wenzel VII 341, Fejér IV 2 170, 1282: Eszt.kpt.o.lt. 1-3-1, Knauz II 151, 1313: Eszt.kpt.o.lt. 2-9-3, Knauz II 686, 1357: Eszt.kpt.o.lt. 70-2-5, 8, 9, 2355/1359: DL 69244, 1379: DL 65797, 1394: Prímási J. 21, DL 87636 más., Fejér X 2 229, 1418: Eszt.kpt.o.lt. 70-2-6, 1419: uo. 70-2-4, 1449: uo. 18-2-12, 1454: Eszt.kpt.m.lt. 18-4-22, DL 65902, 1459: Eszt.kpt.m.lt. 35-1-24, 1462: uo. 35-1-25, 26, 27, 1464: Eszt.kpt.o.lt. 8-6-4, 1465: Eszt.kpt.m.lt. 35-2-4, 7, 1466: Eszt.kpt.o.lt. 70-2-4, 1468: Eszt.kpt.m.lt. 18-4-26, 18-5-2, Gsztb. 100-32, 1469: Eszt.kpt.m.lt. 19-2-15, 16, 17, o.lt. 2-8-8, 8-6-7, 1472: Eszt.kpt.o.lt. 70-2-10, 1473: uo. 1-4-13, 1478: uo. 8-6-13, DL 18055, Podmaniczky I 128, 1479: Eszt.kpt.o.lt. 70-1-15, 2479/1699: uo., 18-2-13,1482: uo. 70-2-12,1483: uo. 42-2-13, 42-6-25, 1484: uo. 70-2-13, 1487: uo. 1-2-15, 1489: uo. 70-1-7, 1490: uo. 40-5-1, 70-2-1, 1492: DL 97509, 1493: DL 69521, Prímási F. 100, 1496: Eszt.kpt.o.lt. 70-2-2, 41-12-29, m.lt. 34-2-11, 1497: Gsztb. prot. A fol. 312). Országh (Guthi) család. Az Országh család megyénkbeni birtoklásának alapját az az 1442. évi egyesség veti meg, amely szerint Lévai László és Országh Mihály — a későbbi nádor — birtokaikra nézve kölcsönösen örökösöknek ismerik el egymást, amennyiben egyikük vagy másikuk utód nélkül halna meg. 1456-ban V. László Országh Mihálynak adományozza Litavát, Csalit, Visket, Pereszlényt és Szemerédet. 1459-ben Lévai János feleségül veszi Országh Borbálát s ekkor Lévai László Szokolyát és Vámosmikolát, valamint Pásztó, Szakállos, Perőcsény, Lontó, Zalába és Orsány felét átengedi Országh Mihálynak. 1460-ban Mihály Lévai Cseh Pétertől Fegy vernéket veszi zálogba. 1461-ben Mátyás király Visk, Pereszlény és Szemeréd birtokában megerősíti Országh Mihályt, aki 1461-ben Lévai Lászlóval együtt vállalja, hogy a Tárcsái Jánostól Szokolyát kiváltja. Ugyanebben az esztendőben Csank, Fegyvernek, 23 Bakács: Hont vármegye 353
