Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Nyéky család. 1296-ban Nyéky Márton fiai: Mihály és Márton pereskednek Leszenyei Istvánnal Csali és Nyék határai felett. 1312-ben Dobak' nembeli Harabor fiai: László, István, Péter és Miklós, valamint Péter fiai: Pál és Tamás 60 márkáért vásárolják meg Nyéket Thury Miklóstól. 1329-ben, 1330-ban és 1332-ben Sebestyént jelölik királyi embernek, 1335-ben és 1337-ben pedig Ivacsint. 1345—1346-ban Cseri birtok joga feletti perben Ivacsint s Tamást említik. 1352-ben Miklóst, 1353-ban és 1354-ben Balázs fiait: Györgyöt és Jánost jelölik királyi emberekként. 1387-ben Pál fia Miklóst említik. 1392-ben Jánost, 1395-ben Cseh Pált jelölik királyi embernek, 1405-ben Lászlót, 1406-ban pedig Jánost említik. 1407-ben Penchi Péter leánya, László neje kelenyei birtokrészót Frank vajdának adja el. 1408-ban Lászlót és Istvánt jelölik királyi emberekként, 1409-ben pedig Lőrinc fia Jánost. 1412-ben Lászlót említik, aki 1413-ban a Kóváryak képviselőjeként jár el, 1414-ben, 1416-ban és 1420 körül Istvánt királyi embernek jelölik, 1416-ban Lászlót is. 1425-ben Rahói Jakó Péter vallja ügyvédjének Istvánt, akit 1430-ban is említenek, 1432-ben pedig István fia Mátyást jelölik királyi embernek. 1436-ban László fiai: János és István két nyéki jobbágy telket zálogosítanak el Marczaly Györgynek. 1437ben István Zsigmond királytól az elkövetett gazságokért kegyelmet kap. 1438ban Marczaly György hívja perbe László fiait. 1440-ben Cseh László felsőteszéri portioját „Nyéki" Floyth Györgynek zálogosítja el. 1442-ben Jánost említik, akit 1446-ban és 1447-ben királyi embernek jelölnek. 1447-ben László fia János mint szomszéd jelenik meg Szoby János, Bakonoki László és Rhédey Sandrin nyéki iktatásán. 1448-ban Jánost királyi embernek jelölik s ugyanőt ez évben mint szolgabírót is említik. 1451-ben és 1453-ban János kijelölt királyi ember. 1454-ben ugyancsak ő vezeti be Darasy Lászlót és Bálványi Simont Alsópir birtokába. 1459-ben és 1461-ben ismét királyi embernek jelölik. 1464ben János fiai: Imre, György, Bertalan, Lukács, Balázs, Péter és László Alsózsemberen szereznek zálogbirtokot, amelyet 1467-ben Disznósy Lászlónak és Lüley Istvánnak zálogosítanak. 1470-ben Imrét említik, aki 1472—1475 között alispán. 1476-ban Imrét királyi embernek jelölik, 1478-ban rajta kívül Jánost is. 1480-ban a Balassák és Thomboltok perében Imre tesz esküt. 1481ben Imrét, 1483-ban Györgyöt, Imrét és Pétert jelölik királyi embernek. 1486ban Imrét említik. 1493-ban György Egyházasnyéken Bory Simonnak zálogosít bizonyos földeket. 1494-ben Imre fia János presbiter ősi kúriáját és birtokrészét az esztergomi káptalannak eladja azzal a feltétellel, hogy a nyéki egyházban érte évenkint gyászmisét mondjanak. Az eladás miatt Szoby Mihály tiltakozott, s ekkor Pétert királyi embernek jelölik. 1495-ben Imre gyermekei: János presbiter, valamint Erzsébet, Anna, Margit, Dorottya és Borbála, azután János fiai: György, Péter, László a Szentlőrinczyekkel megosztoznak Egy házasnyék birtokán. Ez évben Péter kijelölt királyi ember. 1497-ben Egyházasnyéky Bory Simon tesz vallomást Ipolykeszi feletti perben, Pétert pedig mint ipolykeszi birtokost említik, 1501-ben pedig királyi embernek jelölik. 1505-ben Vece határjárásánál mint szomszéd jelent meg Nyéky Pándy Péter. Pétert ez évben és 1506-ban is királyi embernek jelölik. Utóbbi évben Imre gyermekei: János, Anna, Ebeczky Gergelyné és Dorottya, Kormos Pálné Nyéken a káptalannak adományoznak bizonyos birtokrészt. 1507-ben az Erdődyeket Nyék és Leklinc birtokába Lukács vezeti be s Egyházasnyéky Pétert királyi embernek jelölik. 1511-ben az Erdődyeknek Csábrágba és Csaliba való iktatásakor mint szomszéd Egyházasnyéky Bory Mátyás jelenik meg. 1512-ben Dacsófalvi Dacsó György egyházasnyéki birtokrészét Mátyásnak zálogosítja el.