Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Kikinesi János. Egyetlen adatunk szerint Kikinesi László fia János 1424ben Kisteszér felét Teszéry Istvánnak zálogosítja. (DL 43594.) Királyfiay család. A család nevében — amely Királyfalvay alakban is előfordul — először 1344-ben találkozunk, amikor Domonkos fiát, Szőkét említik. 1354-ben Király fián lakó nemesekként idézik Saah fia Egyedet, Bálint fia Jánost és Vezsen fia Miklóst, akik Egegen jogtalanul birtokoltak. 1386-ban darázsi birtok joga feletti vizsgálatnál mint szomszédot említik Jakab fia Gergelyt. 1406-ban Tamás fia Miklóst királyi embernek jelölik, majd 1408ban rajta kívül Mihályt, 141 l-ben Bálintot, 1416-ban Miklóst, 1420-banMihályt, 1421-ben Mihályt, Miklóst és Bálintot, 1430-ban ismét Miklóst. 1435-ben ,,Vessen"-nek nevezett Gergely ellen hatalmaskodás miatt emelnek vádat. 1439-ben Chano Mártont jelölik királyi embernek. 1440-ben Gergelyt jelölik, 1444-ben, 1445-ben és 1446-ban Peres Benedeket nevezik ,,királyfiai"-nak, 1450-ben ,,Vesén"-i Gergely folytatja le a vizsgálatot a prépostsági Palojta megrohanása ügyében. Rajta kívül Pétert is jelölik királyi embernek. 1451ben Györgyöt említik, Pétert pedig Kóváry László procuratoraként, 1453-ban Györgyről és Péterről olvasunk. 1454-ben Pétert jelölik királyi embernek, aki 1458-ban a Kóváryak képviselője, 1459-ben azután ismét királyi embernek jelölik, 1462-ben, 1463-ban és 1464-ben pedig alispáni tisztben találjuk. 1464ben Ferenc szolgabíró, Wesen-i Miklóst és Stompár Jánost pedig hatalmaskodással vádolják. 1465-ben Gáspárt jelölik királyi embernek, 1466-ban, 1467-ben és 1468-ban Ferencet. Ez utóbbi évben Peres Benedeket is jelölik. 1469-ben mindkettőjüket, 1470-ben ismét csak Ferencet, aki a következő évben is szolgabíró. 1471-ben Wesen Miklóst és Stompár Jánost említik. 1473-ban Stompar János és Soos Mihály feleségei perlik Ferencet és fiait: Mátyást és Tamást Királyfiáról szóló okleveleikért. 1474-ben Ferencet, Jánost, Balázst, 1475-ben Ferencet jelölik királyi embernek. 1476-ban Balázst és Peres Györgyöt jelölik, Ferenc, Soos Mihály és Stompar János tanúskodik Alsózsember birtok jogar ól. 1477- ben Soos Mihály emel panaszt alsófegyverneki szőlején elkövetett hatalmaskodás, Bohdalnak nevezett György pedig a királyfiai erdő bitorlása miatt. Ferencet ez évben, mint a sági prépostság familiárisát említik, s rajta kívül ugyancsak Királyfian lakó Bohdal Györgyöt, Soos Mihályt és Peres Benedeket. 1478- ban Ferencen kívül Stompár Jánost is említik. 1479-ben Ferencnek, aki kijelölt királyi ember, felesége emel panaszt ganádi portiojának elfoglalása miatt. 1480-ban Peres János esküszik a Balassa—Thombolt perben, Stompár Jánost, Peres Györgyöt, valamint Ferencet pedig királyi embernek jelölik, ez utóbbit 1481-ben Peres Györggyel, 1482-ben Jánossal együtt, majd 1482-ben Ferencet, 1483-ban Ferencet, Jánost, Mihályt és Györgyöt, 1484-ben Peres Jánost, Mátyást és Ferencet. Ez évben Ferenc és fia, Mátyás ellen hatalmaskodás miatt emelnek vádat a Kóváryak. 1487-ben Lőrinc feleségét, Erzsébetet, valamint Ferencet említik a Felsőpalast birtok jogával kapcsolatos vizsgálatnál. 1489-ben ismét Ferencet említik s őt jelölik királyi embernek 1491-ben s rajta kívül „Nagy" Antalt is. 1493-ban Mátyást, valamint Peres Györgyöt és Jánost jelölik királyi embernek, 1494-ben és 1495-ben Mátyást és Peres Jánost, 1496-ban pedig Peres Jánost. Ez évben György özvegyét említik, mint gyűrűsnényei és palásti birtokost. 1497-ben Peres Jánost és Györgyöt, valamint Mátyást jelölik királyi embereknek, 1498-ban Peres János és Magnus Antal özvegye, bizonyos Bayda György özvegyével, Erzsébet asszonnyal és Miklóssal osztoznak Királyfián. 1499-ben a nádor elrendeli, hogy Peres György özvegyét, 21 Bakács: Hont vármegye 321