Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

nálják következetesen ezt a családnevet, így 1461-ben Demeter gyermekei: Miklós, László ós Zsófia mint ,,Keszihóci"-ak zálogosítanak a Bars megyei Németin. 1462-ben György ellen emelnek panaszt egy csábi rét jogtalan lekaszálása miatt, s ugyancsak őt említik 1463-ban és 1465-ben is. 1466ban Demeter fia László a többi Dacsóval együtt a Lukakkal pereskedik a családi birtokok felett. 1468-ban a Dacsó fia Loránd egykori keszihóci birtoka feletti per Luka Tamás és Demeter fiai: Miklós, György és László közt egyezséggel végződik, amennyiben Tamás 6 jobbágy helyet kap Dacsónényén. 1469ben Miklóst említik. 1471-ben György a Sirákyak ügyvédje. 1476-ban György és Miklós tesz vallomást. 1478-ban Lászlót, Györgyöt és Miklóst királyi embereknek jelölik Berky László hatalmaskodása ügyében. 1479-ben a Balassák és Thomboltok perében György tanúskodik (ekkor István is ,,Keszihóci") s említik az ő, valamint László feleségét is: Annát, illetőleg Dorottyát. A következő esztendőben e perrel kapcsolatban György és László tesz esküt a Balassák mellett. 1481-ben György fiai: Péter és Lázár tiltják el nagybátyjaikat: Miklóst és Lászlót palásti jószágjuk elidegenítésétől. 1482-ben György özvegyének, Anna asszonynak keszihóci birtokjogát Piry Bertalan vonja kétségbe. A következő évben Báthory István országbíró elé kerül az ügy, aki vizsgálatot rendel el. Ebben az évben a Forgáchok perbe hívják Lászlót ós unokaöccseit, György fiait: Pétert és Lázárt, azután István fia Istvánt. 1486 körül Piry Bertalan, valamint Dacsó László, azután György özvegye, Anna és leánya, Zsófia, Dacsó Istvánné közt egyezség jött létre, aminek eredményeképpen Piry Bertalan visszakapja a Haraszti birtokjogára vonatkozó okleveleket. 1487-ben, amikor Demeter leányát, Zsófiát és Lászlót említik, Zsófia, valamint György özvegye, Anna és fia, Péter közt Keszihóc birtokára vonatkozólag per indult meg, amelynek eredményeképpen 1489-ben Keszihócon folytatnak le tanúvallatásokat. 1489-ben egyébként Hrahói Jakófy János leánya,, Hedvig, Dacsó Istvánné, ügyvédet vall. 1493-ban Miklós ós László, Demeter fiai, azután György fiai: Péter és Lázár a Lukakat kielégítik Keszihóc, Nénye, Kelenye, Szuhány és Lehotka birtokára nézve. 1493-ban László és fia, Tamás, azután Péter és Lázár, valamint Péter fia György, s Demeter leányai: Margit, Nádassy Balázsné és Zsófia, végül György leánya, Margit, Palásthy Péterné, Bars megyei birtokaikat a garamszentbenedeki apátságnak zálogosítják el. 1494-ben Dacsó Pétert, 1495-ben Dacsó Istvánt említik. 1497-ben Pétert királyi embernek jelölik, László, valamint Péter és Lázár ellen pedig Szelényi Menyhért emel panaszt keszihóci jobbágyoknak Szelényen történt hatalmaskodása miatt. 1498-ban János unokáit iktatják Dacsónénye, Dacsópalojta, Lám, Szuhány, Kelenye, Palást, Keszihóc és Lehotka birtokába. 1503-ban György fiai: Lázár és Péter, valamint Dacsó István fiai: Mihály és László Keszihóc, Nénye, Lám, Szuhány, Palojta, Kelenye, Palást és Lehotka birtokából kielégítik 200 frt. lefizetésével Dacsó Loránd dédunokáit: Apollóniát és Margitot. Ugyanezen esztendőben Demeter fia, László panaszt tesz amiatt, hogy testvérének, Zsófiának elhunytával keszihóci 2 és szuhányi 1 jobbágyhelyét György fiai: Péter és Lázár jogtalanul elfoglalták. Ebben az évben Demeter gyermekei, Zsófia, László és Miklós palásti birtokrészei Mocskos György birtokában vannak. 1504-ben Perónyi Imre országbíró újabb vizsgálatot indíttat abban a perben, amelyet még 1499-ben indított Daróczy Lászlóné, János fia István özvegyének, Ilonának leánya Keszihóc és Palást birtokjoga miatt István fiai: Mihály, Loránd és György ellen. Ugyancsak 1504-ben Pétert királyi embernek jelölik. Demeter fia László ekkor Koros Miklós-