Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
ismét Jánost jelölik királyi embernek, 1500-ban pedig a Fegyvernekyekkel oly értelmű egyességet köt, hogy a Füssyek magvaszakadtával Magyarádot és Tompát a Fegyvernekyek fogják kapni. 1501-ben János, aki felesége, Zsófia, Litvai Horváth Péter leányának jogán szentantali birtokos, Litva várának társbirtokosa. 1502-ben Jánost ismét mint „Magyarádi Füssi" Jánost királyi embernek jelölik. 1504-ben György kérésére iktattatja II. Ulászló király a Jablonczyakat Tompa és Magyarád birtokába. 1505-ben Fáncsy Orbán Jánost és birtokostársait eltiltja Csábrág vár tartozékainak az Erdődyek részére történő elidegenítésétől. János ez évben magyarádi nemesi kúriáját hű szolgálatainak jutalmául Gyarmathy Jánosnak adja. 1507-ben Jánost tompái, 1508-ban magyarádi birtokosnak említik. Utóbbi évben Fáncsy Orbánnal pereskedik Csábrág miatt. 1510-ben János Magyarád felét Börzsönyi Literátus Máté esztergomi alvárispánnak adja, ami ellen a Fegyvernekyek az 1500. évi szerződésre hivatkozva tiltakoznak. 1514-ben János és veje Oroszy Ferenc Magyarádot Petróczy Henczelffy Istvánnak zálogosítják el. 1516-ban János iratja át az 1496. évi osztályról szóló oklevelet. 1517-ben Oroszy Ferencné pereskedik a pilisi apáttal. 1518-ban és 1520-ban Magyarádi Füssy Ferencet jelölik királyi embernek. 1521-ben János leánya Tompán 7 jobbágytelket zálogosít Petróczy Henczelffy Ferencnek, s tiltakozik Csábrágnak az Erdődyek által történt elfoglalása ellen. 1523-ban a Fegyvernekyek önhatalmúlag elfoglalják Dorottya tompái és magyarádi birtokrészót. 1524-ben Füssy Gáspár, Baltazár nevű testvére nevében is, hrussói két jobbágyhelyét adja el Kóváry Pál alispánnak. 1525-ben Dorottya, Oroszy Ferencné, Katalin, Bánffy János özvegye és György fia Ferenc, akit ,,Rakoncai"-nak is neveznek, tiltakoznak, hogy a Fegyvernekyek Tompát és Magyarádot az Erdődyeknek akarják ehdegeníteni. (1414: DL 43235, 1416: DL 10404, 43314, 1431: DL 28971, 1465: DL 45148, 1468: Eszt. kpt.m.lt. 19-2-18, 1469: uo. 19-2-15, 16, 17, 1470: uo. 19-2-19, 1492: DL 46187, 1493: DL 46210, 98112, 1496: DL 46333, 72724, Gsztb. Stat.F. 6-29, 1496) 1497: DL 95209, 2496/1516: DL 47148, 1497: DL 46387, Gsztb. Stat.F. 2-15, Rakovszky lt. 3986, 1499: Gsztb. 16-8, 32-2, 79-28, 101-15, 1500: DL 1667 más., 1501: DL 90257, 90259, 1502: Eszt.kpt.o.lt. 44-4-12, 1504: DL 97573, Gsztb. Stat.F. 2-43, 1505: Gsztb. prot. A fol. 223, DL 21508, 1507: Eszt.kpt. m.lt. 19-3-6, Eszt.kpt.o.lt. 42-3-14, 1508: DL 46857, 46868, 66005, 1510: DL 22066, Gsztb. 9-26, 1514: DL 47062, 1516: DL 47148, 1517: Eszt.kpt.o.lt. 48-1-2, 1518: DL 47273, 1520: Gsztb. 34-46, 48-10, 1521: uo. 9-16, 12-37, 1523: DL 18902 más., 20244 más., 1524: DL 47547, 1525: DL 95874, 18902 más., Gsztb. 23-7, 71-28, 94-21.) Gadóczy család. E családnévvel legelőször 1479-ben találkozunk, amikor Terjényi János leányát, Dorottyát mint Pál özvegyét említik. 1482-ben Jánost királyi embernek jelölik, hasonlóképpen 1483-ban, 1484-ben és 1493-ban, ez utóbbi évben azonban már Gyügyi Gadóczy-nak nevezik. 1502-ben Kistapolcsányi László emel panaszt, minthogy anyja, Margit asszony, vejére, Gadóczy Jánosra bízta a Bakára és Túrra vonatkozó okiratokat. Kitűnik, hogy János testvére, Benedek, György fia András leánya, Márta pedig Horváthy Dénes felesége, Györgyöt egyébként ez évben Gyügyi Gadóczy Györgyként is említik, őt és Andrást 1502-ben, 1504-ben és 1505-ben jelölik királyi embernek. 1510ben őket, valamint Benedeket Felsőgyügy, Alsóterény és Középdarázsi birtokába iktatják. (1479: Rakovszky lt. 3977, 1482: Gsztb. 16-27, 23-17, 1483: uo. 15-31, 52-38, 1484: uo. 101-42, 1493: DL 19976-19977, 19984, 1502: Eszt. 291 10'
