Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Birtokosai
Forgách család. A Forgách család nőági leszármazója Egyed fia Bedének, a Lévai Cseh család ősének. 1387-ben Kozmáiinak (a következő évben Gyepesinek) nevezett János Keszői Dacsó fia Miklóstól Palojtát veszi zálogba. 1435-ben a Kereskényiek pereskednek Miklós fiaival: Jánossal, Imrével és Lászlóval. 1512-ben Maróti Tompa Miklós magtalanul elhalván, jószágait Miklós, Zsigmond, László, Ferenc és Sebestyén kapták meg. (2357/1483: DL 59723, 1388: uo., 1435: Gsztb. 48-16, 54-7, 1512: DL 39216, 47012.) Födémesi család. A Hontpázmán nemzetség födémesi, rahói, szuhai ágából Mohud fia István 1258-ban Parasza felét, 2 ekényi földet a sági prépostságnak ad. A következő esztendőben István fia Jakó födémesi birtokrészét átengedi unokatestvérének, Moka fia Miklósnak. 1260-ban Jakot kelenyei birtokosként említik. 1272-ben IV. László a sági prépostságot a maga védnöksége alá veszi Jako fia Miklóssal szemben. 1292-ben Miklós Palatnyát visszaváltja Bogomér honti comestől, s beleegyezik abba, hogy Olvár a sági prépostságé legyen, minthogy birtoka Olvár szomszédságában volt. 1298-ban Miklóst emiitik, 1333-ban Miklós fia Miklós, valamint István fiai: János és Péter a sági prépostság ellen emelnek panaszt Parasza elfoglalása miatt. 1348-ban Pál országbíró, minthogy István fia Jakó a sági prépostnak nem fizette meg a bírságot, az 1258. évi adomány alapján a vitás földterületet a prépostságnak ítéli. 1349ben Jakó kijelenti, hogy Paraszán kizárólagos birtokos Miklós fia Miklós. Miklós ez évben László nevű fiával együtt — István fiainak: Jakónak és Péternek hozzájárulásával — nádori megerősítést nyer Zalába és Atagyarmata birtokában. 1350-ben Jako és Miklós osztályt tesznek. Miklósnak csak Födémesen és Paraszán van jussa, Jakónak Szuhán (Kishont vm.) és Szkornán van birtoka. 1358-ban Miklóst ,,Födémesi"-nek, Jakot ,,Szuhai"-nak nevezik. 1364-ben Jakó és fiai: Miklós, István, László, János és Péter tiltakoznak, hogy Miklós fia Miklós fiai: Miklós és János közös birtokukat, Paraszát a sági prépostságnak elidegenítsék. Amikor 1367-ben Parasza birtokába a sági prépostságot be akarták iktatni, Miklós fia Miklós, István fia Péter és István fia Jakó tiltakoznak. 1369-ben Jakó fia István emel panaszt a Laczkffiak ellen, minthogy szemerédi népükkel Szkornán hatalmaskodtak, sőt Jakot meg is akarták gyilkolni. 1373ban Födémesi Miklós fia Jánost és Lászlót említik. 1379-ben István fia Jakó és fiai: István, László, Péter, valamint Miklós fia János osztatlanul birtokolják a Parasza nevű pusztaföldet, s említik ez évben Miklós fia Benedeket is. 1394-ben Jakó fia István panaszt emel Fegyverneky István ellen Palatnya elfoglalása miatt. 1395-ben és 1399-ben Födémesi Jánost királyi embernek jelölik. 1398ban említik László fia Miklóst, 1406-ban pedig István fia Jánost, mint „Szuhai"-t. 1416-ban Födémesi Miklós fia János és felesége Orsolya, valamint gyermekei panaszt tesznek a Szécsényiek ellen, hogy jobbágyaikkal Födémesen hatalmaskodtak, s említik Miklós özvegyét is. 1418-ban Poltári Soós György özvegye Ilona asszony a nászajándékban bírt szkornai és födémesi birtokrészt visszabocsátja Miklós fia János fia Jakabnak és Miklós fia László fiainak: Gergelynek és Jánosnak, akiket „Kövér"-éknek neveznek. 1419-ben Födémesi Miklós fia Jánost, valamint a Rozsásnak nevezett Jánost jelölik királyi embernek. 1422-ben Gáspár és Ferenc kijelölt királyi emberek. 1423-ban János fia Gáspárt és nejét, Borbála asszonyt idézik Falkusnényei János kérésére. 1425ben „Rahoi" Jakó Pétert és „Szuhai" Jakó Jánost említik. 1427-ben Gáspárt hatalmaskodással vádolják. 1429-ben Miklós fia János özvegye Orsolya nyugtatja a kifizetett jegy- és nászajándék felől Szuhay István fiait: Jánost és 19 Bakács: Hont vármegye 289
