Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

királyi embernek. Imre egyébként ez évben szolgabíró, János pedig a Forgáchokkal pereskedik. Miklós, akinek fiai: Antal és Simon, jogtalanul foglalja el Unyatint. 1450-ben Imrét, akit királyi embernek is jelölnek, hatalmaskodással vádolják. Rajta kívül említik Balázst, Jakabot, Jánost és Püspök Miklóst, 1451-ben pedig Imrét, Jakabot, Balázst, Püspök Miklóst, valamint Jánost s ennek fiait: Istvánt és Leonardot. 1454-ben Miklós kijelölt királyi ember, s 1454 körül Leonardot is említik. 1455-ben a sági prépostság panaszára a Luka János elleni vizsgálatot Imre folytatja le, 1458-ban János és Orbán kötnek egyezséget, majd 1461-ben Leonardot jelölik királyi embernek, János fia István, Imre fiai Orbán és János pedig a sági prépostság Palojtáját rohanják meg. 1462-ben Miklós alispán, Jakab pedig szolgabíró, János fia Leonard s másik János fia István társaikkal együtt megegyeznek Sebestyén fia István, azután László, Kristóf és Máté birtokrészeiben. 1463 —1465-ben is Miklós alispán, 1464-ben Jakab szolgabíró. 1465-ben Istvánt, Literátus Miklóst, Pyspek Miklóst és egy harmadik Miklóst, 1466-ban pedig Balázs fia Pált, Miklóst (akinek fiai: Balázs és Péter), Jánost és Zsigmondot jelölik királyi embernek. Miklós egyébként ez évben a Sirákyakkal pereskedik. 1468-ban, 1469-ben és 1470-ben Jánost és Miklóst jelölik királyi embereknek, 1470-ben ,,Korláth" Zsigmondot is. István fia Péter özvegye, Ilka Pribeli Dániellel pereskedik. 1471-ben János a Sirákyak ügyvédje. 1472-ben Alsócsehy István fia Péter a bozóki prépostsággal pereskedik. 1473-ban Balázst, 1474-ben Jánost és Miklóst, 1475-ben Balázst, 1476-ban Miklóst és Jánost jelölik királyi embereknek. Utóbbi évben Pált, mint esztergomi kanonokot említik. 1477-ben Balázst és Miklóst jelölik királyi embernek, Imre fia János, valamint Orbán fiai: János, László és Pál a Pribeliek ellen hatalmaskodás miatt emelnek panaszt. Imre fia János egyébként ebben az évben kelenyei birtokát a Lukaknak zálogosította el. 1478-ban Miklóst jelölik királyi embernek. 1479-ben a Balassák és Thomboltok perében, Csáb birtokjogát illetően, Felcsőcsehy Miklóst ós Joachimot, Orbán fia Jánost, Alsócsehy Pétert, Nagy Balázs feleségét, Ilonát, Zsigmond feleségét, Katalint, Albert feleségét, Borbálát, Balázs feleségét, Ágotát, János feleségét, Katalint, Ináncsy Miklós feleségét Zsófiát hallgatják ki. 1480-ban Balázst, Jánost, Pált, Lászlót és Ivacsint, 1481-ben Miklóst, 1482-ben Balázst és Jánost, 1483-ban Jánost jelölik királyi embernek. 1486-ban Miklós, akinek felesége Pyspek Miklós leánya, Borbála volt, Haraszthy Péterrel Szolganénye, másként Csenke birtokára nézve megegyezik, s említik ez évben Ivacsint is. 1487-ben Miklós végzi Ebeck határjárását, amelyen János, Joachim, Pál és Alsócsehy Ináncsy Miklós is megjelennek. Említik Ináncsy Pétert és Miklóst, 1489-ben Jánost és Pétert. 1489-ben egyébként Joachim, 1493-ban Albert és Péter királyi ember. 1494-ben és 1495-ben Pétert jelölik királyi embernek, Felcsőcsehy Miklós fiai: János és Ambrus, valamint Alsócsehy Balázs fia Ferenc már korábban tiltakoztak Siráky Máténak Sirákba történt iktatása ellen. Említik 1495-ben Joachimot is. 1497-ben Ipolykeszi határjárásánál Jánost hallgatják ki. Felcsőcsehy János és Iwacson, valamint Alsócsehy Ináncsy Miklós és Péter kijelölt királyi emberek. 1498ban az említett János unyatini birtokos. A XVI. század elején egyébként Felsőcsehy Pál — Pál fia Balázs fia — terbegeci birtokrészébe és siráki szőllőjébe Hindy Pétert iktatják. 1501-ben Ferenc Csenke miatt pereskedik Ináncsy Miklóssal, s említik Felcsőcsehy Miklós fia Jánost. 1502-ben Lászlót jelölik királyi embernek, 1503-ban Pétert említik, 1504-ben Ferencet, Lászlót és Jánost jelölik királyi embernek, Miklós fia János pedig terbegeci birtokrészbe akarja