Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

emel panaszt, mert zálogjószágjába, Szokolyába nem engedi be s a zálogösszeget sem fizeti meg. László 1466-ban Alsófegyvernéket Radossewich Gáspárnak zálogosítja el, de még ugyanebben az esztendőben visszaváltja. A sági prépostság ellene s fia János ellen emel panaszt a sági vám bitorlása miatt. 1469-ben János perőcsényi birtokrészót Lévai Márton esztergomi kanonoknak zálogosítja. 1475-ben a Liptóiak Jánost Lissó birtoklásában akadályozzák, 1476-ban János Tótbaka felét hét esztergomi kanonoknak zálogosítja el, Lévai Márton kanonoktól külön 150 forintot vesz fel. 1477-ben Perőcsényt Horváth Péternek, Szakállos és Mikola felét pedig Lábatlani Gergelynek zálogosítja, de ez már a következő esztendőben visszabocsátja, s ekkor János Podmaniczky Lászlónak zálogosítja. Ugyanebben az évben Lissót Mihalko Mihály korponai polgárnak, Pásztót, Zalabát, Lontót, Szakállost, Mikolát, Orsányt, Perőcsényt és Szokolyát Országh Mihály nádornak, 1479-ben Szokolya felét Péter esztergomi kanonoknak, 1480-ban Tótbakát Mihály és Miklós korponai polgároknak zálogosítja el. 1481-ben Országh Mihály tói visszaváltja Szokolyát, Perőcsényt, Mikolát és Szakállost, de Pásztót és Szokolyát neki újra elzálogosítja, s a következő évben Perőcsény más felét Podmaniczky Lászlónak zálogosítja. Amikor 1490-ben János Pásztót és Szokolyát Országh Mihálytól vissza akarja váltani, Podmaniczky László özvegye, Ilona asszony Mikolát, Szakállost és Perőcsényt bocsátja vissza. 1492-ben János a vejének, Podmaniczky Jánosnak — Borbála nevű leánya férjének — zálogosítja Perőcsényt és Szakállost, 1496-ban pedig Felsőteszért Hodricser Gáspár selmeci lakosnak. 1497-ben halhatott meg János, ekkor fiát, a gyermekkorban levő Zsigmondot iktatják Ság másként Tölgyes, Alsófegyvernek, Teszér, Lissó, Litvarc, valamint zálogjogon Kispeszek birtokába. 1499-ben János özvegye már Haraszthy Ferenc felesége, s Haraszthy Ferenc a kiskorú Zsigmond gyámja. 1502-ben Zsigmond Országh Mihály fiaitól visszaváltja Szokolyát, 1503-ban Haraszthy Ferencnek zálogosítja el Almást, Bagonyát, Bátot, Csánkot, Fegyverneket, Gyekést, Kórt, Lissót, Lontót, Magasfalut, Orsányt, Pásztót, Perőcsényt, Pocsuvadlót, Szakállost, Szokolyát, Teszért, Tótbakát, Vámosmikolát, Vinárt, Zalabát mint Léva tartozékait. 1504-ben János leányának, Borbálának fiát, Lászlót, nőági jogon Bátba és Bagonyába iktatják. Ez évben Zsigmond Podmaniczky Jánostól Perőcsényt ós Szakállost vissza akarja váltani, Perényi Imre nádor pedig felszóhtja Zsigmondot, hogy nővérét, Podmaniczky Jánosnét és ennek fiát, Lászlót elégítse ki Lévából, amelynek ekkor tartozékai: Almás, Bagonya, Bát, Csánk, Egy házasfegyvernek, Élesfalu, Felsőteszér, Gyekés, Kér, Lissó, Lontó, Pásztó, Szakállos, Magasfalu, Perőcsény, Pocsuvadló, Tótbaka, Vámosmikola, Vinár, Zalába. Egy 1505. évi felsorolás szerint Léva tartozékai: Bagonya, Fegyvernek, Gyekés, Kér, Lissó, Lontó, Magasfalu, Orsány, Pásztó, Perőcsény, Pocsuvadló, Szakállos, Szokolya, Vámosmikola, Vinár, Zalába. 1506-ban Haraszthy Ferenc mint zálogbirtokos és Lévai Zsigmond a lévai uradalmat megfelezik. Ekkor Hont megyei tartozékok: Almás, Bagonya, Bát városa, Csánk, Fegyvernek, Gyekés, Kér, Lissó, Lontó, Magasfalu, Orsány, Pásztó, Perőcsény, Pocsuvadló, Szakállos, Szokolya, Teszér, Tótbaka, Vámosmikola, Vinár, Zalába. Podmaniczky János 1507-ben bocsátja vissza Zsigmondnak Szakállost és Perőcsényt, s ugyanebben az évben elrendelik Zsigmond beiktatását Felsőteszér birtokába. Az iktatás a következő évben folyt le, de a tiltakozások következtében ezt az iktatást 1512-ben megismétlik. 1517-ben Zsigmond és Haraszthy Ferenc együttesen adják el Ivancstelke másként Ivancstúr községet Dombay János esztergomi