Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Csanádi László. 1469-ben feleségül veszi Orsáni Császár Mihály Ilonát, s így 1473-ban Péter mesterrel együtt zálogba veszi Orsányt. (1469: Eszt.kpt.o.lt. 8-6-7, 1473: uo. 1-4-13.) Csánky család. 1392-ben a sági prépostság előtt Miklós fia Mihály és Vitéznek nevezett János fia András elismerik, hogy a Vitéz János meggyilkolása miatt elmarasztalt Miklós fia János a homagiumot kifizette. (DL 7819, ZSO I 2726.; Cseh család. Cseh Márton fia, György özvegye, Klára és gyermekei: Bertalan, Anna és Margit a zálogjogon kezükben levő csitári birtokrészt — amely már 1415-ben férje kezén volt — 1424-ben Csitáry Istvánnak és Lőrincnek 50 forint lefizetése ellenében visszabocsátják. (1415: DL 10338, 1424: Prímási P. 56.) Cseh család (Lévai). Első ismert őse Rugas fia Egyed sági (e Ságot később Tölgyesnek nevezik) nemes, aki 1254-ben Cysar fiainak: Gyarmannak és Tamásnak, valamint rokonainak, Bálintnak és Petőnek 3 ekényi sági földet azzal a feltétellel ad, hogy ezek hadbaszálláskor szolgálatára lesznek. A Palásthy család történetírója ezt a Rugast a Palásthy család ősének, Borsnak unokájával, Roazzal azonosítja. 1258-ban Egyed sági —zsidódi birtokos, majd 1270-ben újabb földet szerez, viszont a börzsönyi erdőbe való szabad átjárás biztosítása mellett sági földet ad el az esztergomi káptalannak. Ennek az átadásnak kapcsán per keletkezett, amely 1278-ban megegyezéssel ért véget. 1305-ben Egyed fia Bede sárói földeket vásárol, s ettől kezdve ,,Sárói"-nak nevezik, de mind 1305-ben, mind 1306-ban ,,Sági"-nak is nevezik. 1306-ban a Hontpázmán nembeli Ders fia Miklóstól Lissón vásárol részjószágot, amit 1311-ben zálogbirtokkal egészít ki. 1314-ben újabb sági földet vásárol Márton fia Bodontól és Csaba fia Domonkostól; 1318-ban sági birtokát elhatároltatja István fiainak birtokától. 1320-ban ismét ,,Sági"-nak nevezik, 1324-ben pedig Fegyvernek birtokosaként említik, végül 1328-ban Teszéren vásárol öt ekényi földet. 1329-ben Bede fia Péter Ganádon szerez birtokrészt, majd 1332-ben Sági Paska fia Páltól vesz sági birtokrészt „Fegyvernek!" Bede. 1341-ben Bede mester elhatároltatja sági birtokát a káptalanétól, 1343-ban pedig fiával, Péterrel együtt fogott bírák előtt igazolja Fegyvernekhez való jogát. Bede comes ekkor már hrussói várnagy. Péter 1351-ben sági birtokjogát is biztosítja, 1358-ban pedig Nagy Lajostól megerősítő levelet kap Teszér birtokára nézve, amelyet Drégely várának joghatósága alól is kiemel a király. 1361-ben Péter teszéri birtokos. 1363-ban Péter gyilkosság vádja alól esküvel tisztázza magát. Amikor 1366-ban Panyt fia Balázs teszéri birtokrészét elzálogosítja, Péter fiai: László és János tiltakoznak. 1367-ben Lászlót és Jánost „Felsőteszériek"-nek nevezik. 1370-ben ugyanokét jogtalan foglalással vádolják. 1377-ben „Fegyverneki" László Nagy Lajostól birtokára nézve szabad rendelkezési jogot kap. 1387-ben László mester Zsigmondtól Szakállost kapja, valamint az eddig Salgó várához tartozó Pásztót. 1388-ban Zsigmond e két birtokért csereképpen Léva várát adományozza, amelynek ekkor Hont megyei tartozékai: Tótbaka, Bagonya, Vinár, Gyekés, Magasfalu, Pocsuvadló, Henchfalva, Almás vámmal, Csánk, Kér, valamint Bát, de ennek vámjoga már a bakonybéli apáté. 1392-ben László tiltakozik Simonyi Lökös fia Istvánnak Csánk és Kér birtokába való iktatása ellen. 1408-ban e birtokokra nézve Simonyi Zsigmond „Lévai Cseh"nek nevezett Péter mesterrel egyezik meg. 1412-ben Forgács Miklós Péterrel pereskedik, minthogy Forgách Miklós édesanyja Bede comes leánya fiának,