Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)
Bevezetés
s így a megye területén keresztül lebonyolódott kereskedelemben nem vehettek részt. De a természeti adottságok teremtette gazdasági élet következménye volt az is, hogy Balassagyarmat a korai századokban Hont megyéhez tartozott. Minden kétséget kizáróan megyénk legelső útvonalai a Selmec és az Ipoly völgyén át Selmecbányát kötötték össze a Duna völgyével, hiszen Selmecbányán a honfoglalás előtt is bányásztak. 47 Ennek az útvonalnak egyes szakaszairól igen korai időkből vannak okleveles adataink: 1262-ben említik a Damasd—Leled, 48 1236-ban a Szete—Lontó, 49 1277-ben az Egeg—Gyerk, 50 1343-ban aDéménd—Egeg, 51 1230-bana Ságizsidód {Tölgyes)—Kemence, 52 amely Vámosmikolán és Barátin át ért Ipolyságra, 53 1358-ban pedig Déménd határában az Esztergom— Korponai utat. 54 Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a Duna vonalát Egeggel az Ipoly mindkét oldalán út kötötte össze: az egyik Tölgyesen—Vámosmikolán—Visken— Gyerken—Tompán 55 keresztül haladt Egeg felé, a másik pedig Szálkán, Pásztón, Szetén, Déménden át. 56 Az egegi vám a XIV. században már kétségtelenül fennállott, s 1337-ben a sági prépostság tartott rá igényt, 57 azonban 1415-ben a Kaszai Kakasok, 58 1435-ben Ezdegei Miklós szlavón bán, 59 1478ban Tornai Szilveszter birtokában találjuk. 60 1513-ban Ráskai Balázs tárnokmester adományából kerül a sági prépostság birtokába. 61 Egegről az út a Selmec szűk völgyén haladt észak felé: Selmec—Szentegyed közti szakasza már 1266-ban közismert volt. 62 Németiről — amelynek vámja 1286-ban már fennállott 63 — egyébként nemcsak Selmec, de Korpona felé is vezetett út, 64 s e főútvonal kiágazása volt a Szebelléb—Bél közötti. 65 A másik jelentős útvonal Ipolyságtól, — ahol az Ipolyon átvezető híd vámját IV. Béla adományából a sági prépostság szedte 66 — indult ki s a Korpona völgyén vezetett észak felé. 67 Ez az út valójában Hídvégről, a megye székhelyéről 47 Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Bp. 1880. 15.— Richter Ede: Selmecbánya. Magyarország vármegyéi és városai. Hont megye. Bp. 1906. 85. — Relkovié Néda: Aus dem Lében der sieben niederungarischen Bergstadte im 14—17. Jahrhundert. Ungarische Jahrbücher. 1927. évf. 38. 48 Eszt.kpt.m.lt. 70-1-1. 49 Eszt.kpt.m.lt. 70-1-27, Nyilvánvalóan az itt említett, Lontóra vezető út azonosnak vehető az 1510-ben említett „via magna"-val. (Eszt.kpt.o.lt. 47-8-5.) 80 Eszt.kpt.m.lt. 19-1-15, Knauz II 74. 81 DL 1926, 74465. 52 DL 161, Wenzel VI 488. 53 1415: Eszt. kpt. m.lt. 18-4-5, 1420: uo. 18-4-7. 54 DL 41334, Kézirattár 263, Anjoukori VII 16. 55 Gyerk—Tompa 1470-ben: Eszt.kpt.m.lt. 19-2-19, Letkés—Tölgyes, Szálka—Tölgyes 1462-ben: Eszt.kpt.m.lt. 35-1-27, Mikola—Visk 1505-ben: Prímási J. 29. 56 Szálka—Pásztó 1454-ben: Eszt. kpt.m.lt. 34-1-18. 57 DL 25803, 65747, 65748, Fejér VHI 4 284. 88 Eszt.kpt.m.lt. 15-4-6. • DL 44065, Fejér X 7 653. 60 DL 18044. 61 DL 22439. 62 DL 40117. 63 Eszt.kpt.m.lt. 18-2-1, Knauz II 217. 64 1291-ben említik: Eszt.kpt.rn.lt. 18-2-2. 68 Eszt.kpt.m.lt. 18-2-5(1476). « 1266-ban: DL 292. 67 1331-ben a Ság—Korpona utat említik: Palásthy lt. 43, Palásthy I 151, 1475-ben: DL 69502.
