Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

nemeseknek. Mihály ugyanebben az évben Kopasz János és Lőrinc földje közötti területet Chama Elyenek zálogosítja el, György fia János fiai: Lőrinc és Benedek pedig elismerik, hogy Farkas Gergely — Mihály veje —- bizonyos kúriát és földeket visszaváltott. 1468-ban ismét Kopasz Jánost jelölik királyi embernek. Nemes Tamás fia Mihály — János, Miklós és András nevű fiai nevében is — azután Farkas Gergely felesége, rokonaik nevében is, kúriájukat a káptalannak adják el. Ekkor említik Chala Istvánt, Zyray Pétert, Weres Simont, mint bernecei nemeseket. Kopasz Mihály fiai: János és László és Bedegh György fia Benedek Nemes Tamás fiával Mihállyal s ennek fiaival a bernecei kúria feletti viszályukban ez évben megegyeztek. 1469-ben Kopasz Jánost és Zyray Pétert, 1470-ben Jánost jelölik királyi embernek, s ez évben Nemes, másként Bedeg Mihály bernecei kúriája az esztergomi káptalan birtokába kerül. 1473-ban újból Zyray Pétert és Kopasz Jánost jelölik királyi embereknek, 1474-ben Kopasz Jánost, 1476-ban pedig rajta kívül Zyray Pétert. Kettőjüket jelölik 1477-ben, 1478-ban és 1479-ben, 1481-ben Lászlót és Pétert, majd 1482-ben Kopasz Jánoson kívül Simont, Zyray Pétert és Lászlót, végül 1483ban Kopasz Jánost, Zyray Lászlót és Pétert; Chala Gergely leánya, Ilona, akit nemesnek neveznek, ez utóbbi évben bernecei birtokát a Szálkán lakó Saak Balázsnak adta el. 1484-ben ismét Zyray Lászlót jelölik királyi embernek, 1491-ben rajta kívül Zyray Jánost is, 1492-ben „Baráti" Lászlót. Ebben az évben a Podmaniczkyak szakállosi és perőcsényi iktatásán mint szomszéd jelent meg Bernecei Zyray László, aki 1494-ben királyi emberként szerepel. 1494-ben egyébként a Szálkán lakó Saak Balázs az 1483-ban vásárolt bernecei portiot a Barátin lakó Lesthak Jakabnak adja el. 1495-ben Zyray Lászlót királyi embernek jelölik, s Literátus István felesége, Zsófia, azután Literátus Gergely leányai: Ilona és Zsuzsanna, akik Horváthy Lukács unokájának, Borbálának gyermekei, elismerik, hogy Horváthy Gergely őket Horváti és Zsember birtokából kielégítette. 1497-ben Bernecei Farkas Pétert mint érseki nemest említik, királyi embernek pedig Literátus Mátyást jelölik. 1504-ben Baráti Zyray Lászlót és Kopasz Demetert jelölik királyi embernek. 1506-ban ismét Zyray Lászlót, ugyanekkor Barathy Lesthak Jakab gyermekei: András és Ilona, valamint Bernecei Chala Bertalan vitás ügyeikben megegyeztek. 1507ben Baráti határjárása miatt per indult meg az esztergomi káptalan és Bernecei Zyray László, Kopasz Demeter, Akchan Gergely és Chala Bertalan között. Bernecei „Chyre" Lászlót, Baráti Zyra Lászlót és Kopasz Demetert, valamint Akchan Gergelyt, Chala Bertalant királyi embereknek jelölik, s ugyanők mint szomszédok jelennek meg Baráti határjárásánál. Ekkor Zyray Lászlót s fiát, Györgyöt ,, Bernecei"-nek nevezik. Ebben az évben Lesthak Jakab fia, András Chala Gergely leánya, Ilona bizonyos bernecei portioját továbbadja az esztergomi káptalannak, s említik Bernecei Nagy Istvánt is. Amikor 1508-ban Barátin határjárást eszközölnek, Zyra László, Kopasz Demeter, Akchan Gergely és Tamás, Chala Bertalan „de Barathy" tiltakoztak. Viszont ez évben Kemence határjárását Bernecei Zyray Miklós eszközölte. 1509-ben a káptalan már „Bernecei" Zyra Lászlóval és Kopasz Demeterrel pereskedik Baráti és Pereszlény vitás területe miatt, Bernecei Akchan Tamás pedig egy kúriáját a káptalannak eladja. Amikor a következő esztendőben az iktatást elvégezni akarták, Kopasz Demeter tiltakozott. 1512-ben Kemence határjárásával kapcsolatban tanúskodik Bernecei Kopasz Demeter, Zyray László és fia, György, Chala Bertalan, 1514-ben Kopasz Demeter szolgabíró. 1515-ben a káptalan és bernecei Chala Bertalan Chala Gergely leányának, Ilonának és Akchan Tamásnak birtoka