Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Előszó

betűrendben, az ortografiara vonatkozólag a fentebb elmondottak figyelembe­vételével. Családtörténeti adatközlésünk a megyebeli törzsökös családoknál az eddigi kötetekben kialakult gyakorlatnál jelentősen bővebb, minthogy nemcsak a birtok-tulajdonjoggal kapcsolatban említett családtagok nevét soroljuk fel, hanem azokét is, akik kijelölt vagy eljáró királyi emberek, megyei funkcionáriusok, megbízott ügyvédek voltak, avagy határjárásoknál, birtokba­iktatásokkor megjelentek, vizsgálatoknál tanúskodtak vagy éppen hatalmas­kodtak. Ha jelentősebb cselekménnyel kapcsolatban szerepelnek, akkor ezt is megadjuk, különben csak utalunk arra, hogy a megadott évben említés történik róluk. Ha azonban egyazon évben valamely fontosabb eseménnyel kapcsolatban már a családtagról adatot közlünk, egyéb megemlítéseink jel­legére már nem utalunk, csupán a források felsorolásánál adjuk meg a vonat­kozó adat jelzetét. A nem törzsökös Hont megyei családoknál, valamint a Hont megyében birtokos testületeknél csak a megyebeli birtoklással Össze­függő adatokat közöljük, mint pl. az esztergomi káptalan, a pilisi apátság vagy az Ebeczky, Kürtössy, Lévai Cseh család esetében. Az azonos nevű családokat a rendelkezésünkre álló leszármazási adatok figyelembevételével a lehetőség határáig szétválasztottuk, máskülönben a szétszórt, egyes adato­kat „X családnevűek" címszó alatt foglaltuk össze. A család-, ill. birtoklástörténeti szöveg folyamatosságát biztosítandó, a megfelelő forrásokra való hivatkozás a szöveg után évrendben — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — található. Külön táblázatokban foglaltuk össze a megye fő- és alispánjainak, vala­mint a bozóki és sági prépostoknak névsorát. Kötetünk utolsó részében földrajzi hely-, birtokosnév- és tárgymutatót adunk. A helynévmutató tartalmazza a településnek a XIX. század eleji, nem­különben az adattárban előforduló képzős (Nagy-, Kis-, Felső-, Alsó-) név­alakját, valamint későbbi magyar és mai nevét, nemkülönben az előforduló település-, határ- és dűlőneveket az eredeti ortográfia szerint. E mutatónak alkalmazásával azokat az utalásokat, amelyek a korábbi kötetekben a telepü­lések különböző neveivel kapcsolatban párhuzamosan szerepeltek, mellőzhe­tőknek tartottuk. Végezetül köszönetet mondok dr. Ember Győző akadémikusnak, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának, aki lehetővé tette a kötet megjelenését, valamint lektoraimnak, dr. Borsa Ivánnak, a Magyar Országos Levéltár fő­igazgatóhelyettesének és dr. Péter Ratkosnak, a történelemtudományok dok­torának, a Szlovák Történettudományi Intézet munkatársának, akik az adat­kiegészítés és a közzététel módszerének kialakításában tanácsaikkal támo­gattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom