Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Miklós fia, Fodornak nevezett Péter elismeri, hogy Kóváry Pál a neki adott kölcsönt visszafizette. 1414-ben János alispán. 1417-ben Zsigmond király Péter fia Tompát, valamint rokonait, Jánost és Péter fiait: Miklóst és Pétert megerősíti Marót birtokában. 1423-ban Miklós fia János özvegye elismeri, hogy Marót birtokából kielégítették. 1425-ben Jeromint királyi embernek jelölik s említik Jánost is. 1437-ben Péter fia János fiai: Panko Jeromos és János maró ti birtokát Berényi Jánosnak és Kosztolányi Ferencnek zálogosítják el. 1454-ben Györgyöt említik királyi embernek. 1459-ben János özvegye, Zsófia asszony tiltakozik, hogy György az ő jószágát elfoglalta. 1462-ben Panko özvegye, Margit asszony Ilona és Dorka nevű leányaival együtt 3 jobbágy telket zálogosít el Paczalai Gergelynének. A következő évben Paczalai Gergely né, aki János leánya, Zsófia volt, elismeri, hogy György a leánynegyed és jegyaján­dék tekintetében kielégítette. 1465—1466-ban György alispán, 1467-ben pedig királyi emberként említik. 1468-ban György birtokát a pilisi apát foglalja el jogtalanul. 1469-ben ismét királyi emberként említik s ugyanez évben Cseh János emel panaszt ellene a báti erdőben elkövetett hatalmaskodás miatt. 1470-ben őt, Liptay Mihályt és Tompa Miklóst említik királyi embernek, 1472­ben Tompa Tamást és Liptay Mihályt, 1474-ben pedig Tompa Tamást. 1476­ban Péter Cseh Jánossal pereskedik Lissó és Kerenye közti földek miatt. Rajta kívül Liptay Mihályt és Tompa Tamást jelölik ez évben királyi embernek, 1477­ben azonban csak Tamást. 1479-ben Panko vejeként Bikolti Pétert említik. 1484-ben Péter alispán. 1486-ban Katalin asszonyt mint Gergely, Zsuzsanna asszonyt pedig mint Péter özvegyét említik. 1491-ben Tompa Tamást hatalmas­kodással vádolják. 1493-ban össöd határjárásával kapcsolatban őt, valamint Jánost és Liptay Mihályt említik. Ez utóbbit 1497-ben királyi embernek jelölik. 1500-ban Péter özvegye, Zsuzsanna asszony Maróton levő szőlejét, amely Lissóval határos, Maróthy Székely Györgynek zálogosítja, s említik Egyházas­maróti Liptay Mihályt is. 1502-ben Egyházasmaróthy Péter fia Tamás testvére, János fejváltsága miatt 4 jobbágytelket Devecsery Székely Györgynek ad el. Ez évben Magdolna asszonyt Guti Országh László özvegyének említik. 1505-ben a Bory család perében Porkoláb György mint döntőbíró szerepel. 1507-ben Maróthy, másként Vecsery Porkoláb György ellen hatalmaskodás miatt emel­nek panaszt. 1508-ban Szudy Duló György felszólítja Liptay Mihály özvegyét, Dorottyát és leányát Porkoláb Györgynét, hogy a feleségének járó egyházas­maróti részjószágot bocsássák vissza. 1508-ban Balázst említik. 1509-ben János a maga, valamint Tamás nevű testvére és Gergely nevű fia nevében is Dersenyey Imrének átengedi az egyházasmaróti halastavat s cserébe Alsógyü­gyön kap egyet, Tamás fia Miklós pedig egyházasmaróti rész jószágát Maróthy Jánosnak adja el. 1511-ben Miklóst hatalmaskodással vádolják. 1512-ben János teljes egyházasmaróti rész jószágát Bossányi Miklósnak zálogosítja, II. Ulászló király pedig Tompa Miklós magtalan halála után a Gyimesi Forgáchok­nak adja maróti jószágát. 1516-ban Tamás, valamint Székely György közt fel­merült viszályban választott bírók döntöttek, s említik Jánost és Bernaldot. 1517-ben János és testvére, Tamás, valamint Zsigmond és György nevű fiai a Beládyak Marótjába iktattatnak. 1518-nan János Lévai Zsigmond élesfalvi iktatása ellen tiltakozik. 1520-ban Jánost jelölik királyi embernek, 1523­ban ő pereskedik a Forgáchokkal az 1512. évi adomány miatt. Ez évben Egyházasmaróthy Antal Unyatinon 2 jobbágy telket a bozóki prépostnak ad el, s említik Tompa Miklóst is. 1524-ben Domaniki András Domanyikon 3 job­bágytelket Bernald nagytúri plébánosnak és testvérének Maróthy Antalnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom