Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt (Budapest, 1971)

Birtokosai

Miklós fia, Fodornak nevezett Péter elismeri, hogy Kóváry Pál a neki adott kölcsönt visszafizette. 1414-ben János alispán. 1417-ben Zsigmond király Péter fia Tompát, valamint rokonait, Jánost és Péter fiait: Miklóst és Pétert megerősíti Marót birtokában. 1423-ban Miklós fia János özvegye elismeri, hogy Marót birtokából kielégítették. 1425-ben Jeromint királyi embernek jelölik s említik Jánost is. 1437-ben Péter fia János fiai: Panko Jeromos és János maró ti birtokát Berényi Jánosnak és Kosztolányi Ferencnek zálogosítják el. 1454-ben Györgyöt említik királyi embernek. 1459-ben János özvegye, Zsófia asszony tiltakozik, hogy György az ő jószágát elfoglalta. 1462-ben Panko özvegye, Margit asszony Ilona és Dorka nevű leányaival együtt 3 jobbágy telket zálogosít el Paczalai Gergelynének. A következő évben Paczalai Gergely né, aki János leánya, Zsófia volt, elismeri, hogy György a leánynegyed és jegyajándék tekintetében kielégítette. 1465—1466-ban György alispán, 1467-ben pedig királyi emberként említik. 1468-ban György birtokát a pilisi apát foglalja el jogtalanul. 1469-ben ismét királyi emberként említik s ugyanez évben Cseh János emel panaszt ellene a báti erdőben elkövetett hatalmaskodás miatt. 1470-ben őt, Liptay Mihályt és Tompa Miklóst említik királyi embernek, 1472ben Tompa Tamást és Liptay Mihályt, 1474-ben pedig Tompa Tamást. 1476ban Péter Cseh Jánossal pereskedik Lissó és Kerenye közti földek miatt. Rajta kívül Liptay Mihályt és Tompa Tamást jelölik ez évben királyi embernek, 1477ben azonban csak Tamást. 1479-ben Panko vejeként Bikolti Pétert említik. 1484-ben Péter alispán. 1486-ban Katalin asszonyt mint Gergely, Zsuzsanna asszonyt pedig mint Péter özvegyét említik. 1491-ben Tompa Tamást hatalmaskodással vádolják. 1493-ban össöd határjárásával kapcsolatban őt, valamint Jánost és Liptay Mihályt említik. Ez utóbbit 1497-ben királyi embernek jelölik. 1500-ban Péter özvegye, Zsuzsanna asszony Maróton levő szőlejét, amely Lissóval határos, Maróthy Székely Györgynek zálogosítja, s említik Egyházasmaróti Liptay Mihályt is. 1502-ben Egyházasmaróthy Péter fia Tamás testvére, János fejváltsága miatt 4 jobbágytelket Devecsery Székely Györgynek ad el. Ez évben Magdolna asszonyt Guti Országh László özvegyének említik. 1505-ben a Bory család perében Porkoláb György mint döntőbíró szerepel. 1507-ben Maróthy, másként Vecsery Porkoláb György ellen hatalmaskodás miatt emelnek panaszt. 1508-ban Szudy Duló György felszólítja Liptay Mihály özvegyét, Dorottyát és leányát Porkoláb Györgynét, hogy a feleségének járó egyházasmaróti részjószágot bocsássák vissza. 1508-ban Balázst említik. 1509-ben János a maga, valamint Tamás nevű testvére és Gergely nevű fia nevében is Dersenyey Imrének átengedi az egyházasmaróti halastavat s cserébe Alsógyügyön kap egyet, Tamás fia Miklós pedig egyházasmaróti rész jószágát Maróthy Jánosnak adja el. 1511-ben Miklóst hatalmaskodással vádolják. 1512-ben János teljes egyházasmaróti rész jószágát Bossányi Miklósnak zálogosítja, II. Ulászló király pedig Tompa Miklós magtalan halála után a Gyimesi Forgáchoknak adja maróti jószágát. 1516-ban Tamás, valamint Székely György közt felmerült viszályban választott bírók döntöttek, s említik Jánost és Bernaldot. 1517-ben János és testvére, Tamás, valamint Zsigmond és György nevű fiai a Beládyak Marótjába iktattatnak. 1518-nan János Lévai Zsigmond élesfalvi iktatása ellen tiltakozik. 1520-ban Jánost jelölik királyi embernek, 1523ban ő pereskedik a Forgáchokkal az 1512. évi adomány miatt. Ez évben Egyházasmaróthy Antal Unyatinon 2 jobbágy telket a bozóki prépostnak ad el, s említik Tompa Miklóst is. 1524-ben Domaniki András Domanyikon 3 jobbágytelket Bernald nagytúri plébánosnak és testvérének Maróthy Antalnak