Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
darab eredeti dokumentumot nem lehet egyszerre két vagy több fondban elhelyezni, az utalólapnak kell jeleznie, hogy létezik egy olyan eredeti irat, amely valaha az adott fond részét képezhette. Az utalólap valójában magát az eredetit képviseli, és ezért világosan meg kell különböztetni a másolattól. Szétszóródott, ill. reponálandó iratok eredeti rendjének megállapítására vonatkozólag ld.: Varga, 1940–1941. 135. skk. p.; A tartalmi elemek alapján történő forrásmeghatározásra: Fekete, 1937. 41. p. 10. §Egy már lezárt fondot nem szabad két vagy több levéltár között felosz tani Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a kijelentést, hogy a fondok szétdarabolása mind tudományos, mind pedig gyakorlati szempontból teljességgel helytelen. A fondot alkotó különböző dokumentumok kölcsönösen magyarázzák egymást. Így például egy testület határozatai és levelezése ugyanolyan alkalmas arra, hogy megismertesse velünk egy birtok ügykezelését és történetét, mint a számadások és a nyugták. Vagyis a fond szétdarabolásával lehetetlenné tesszük az adott birtok történetének átfogó tanulmányozását, mert noha rendszerint megvalósítható a különböző pénztári hivatalok számadásainak és nyugtáinak illetékességi körönként történő elkülönítése, a testület határozatai és levelezése azonban oszthatatlan egységet képeznek, ezért tehát nem is lehet azokat szétosztani az egyes pénztári hivatalok között. Még az időrendi alapon történő felosztás is megfontolandó, a tárgyi alapon történő felosztás azonban a fent ismertetett okból még sokkal nagyobb veszélyeket rejt magában. Nyilvánvaló tehát, hogy szigorúan kerülni kell a fond különböző levéltárak között történő felosztását. Ugyanazon azonban a testület régi és új fondjának két levéltár között történő felosztása már más dolog. Hiszen mindkét fond ugyanahhoz a tulajdonoshoz tartozik, ugyanannak a tulajdonosnak a nevében és rendszerint ugyanabban a városban kezelik mindkettőt. Ez tehát nem tényleges szétdarabolás, hanem tisztán gyakorlati szempontból végrehajtott egyszerű ügyviteli módosítás. A felosztásnak azonban még ebben az esetben is vannak hátrányai. Éppen ezért egy másik helyen (14. §) állandó szabályok elfogadását javasoljuk, hogy amenynyire csak lehet, elkerüljük a veszélyt, amely abból származik, ha valamely testület fondjának egy része más levéltárba kerül anélkül, hogy a testület felépítésében vagy illetékességi körében bekövetkezett változás okot szolgáltatna erre. 87
