Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)

S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása

Mint ahogyan már az 5. paragrafust kísérő magyarázatokban is megtárgyal­tuk, a jogelődök – vagyis a Rendek és a Képviselők – fondjai az 1798 utáni me­gyei és tartományi hivatalok birtokában maradtak. Ezek a fondok képezik a tartományi állami levéltárak6 alapját, és ez a szerepük akkor is megmarad, ha később számos egyéb helyi fondot kapcsolnak ezekhez a levéltárakhoz. Egy tartományi levéltár elsősorban a tartományi kormányzat fondját foglalja magában, mégpedig éppúgy az egykori, független, mint a későbbi, pusztán közigazgatási feladatokat ellátó kormányzati szervek fondjait. E kettő között nem lehet mindig éles határt vonni. Az 1798-ban hivatalba lépő átmeneti köz­igazgatási szervek hivatalnoki kara ugyanazokból a személyekből állt, akik a nemzeti egység kikiáltása előtt a szuverén tartomány kormányzatát alkották, ezért tehát az sem meglepő, hogy egyes tartományokban az új közigazgatás feljegyzései a régi közigazgatás jegyzőkönyveiben folytatódnak. A tartományi közigazgatásnak alárendelt testületek az 1798. januári, tisztán elméleti jellegű határozat értelmében teljes egészükben fennmaradtak. Mi több, 1798-ban a tar­tományi szuverenitás már csak névlegesen állt fenn. Amióta ugyanis 1796-ban a nemzetgyűlés váltotta fel a rendi gyűléseket, a tartományi hivatalok ki voltak zárva a központi kormányzatból. Ennek megfelelően, manapság az 1813-as esztendőt tekintjük határvonalnak a régi és az új tartományi levéltárak között. A paragrafus ugyanakkor a 2. pontban foglaltak beillesztése révén úgy van megszövegezve, hogy az 1813 utáni tartományi fond is e definíció alá esik, ha – amint az például Észak-Brabant esetében történt – állami levéltárba helyezték át azt. A tartományi levéltár harmadsorban azon testületek vagy személyek fond­jait tartalmazza, melyeknek jogai vagy funkciói a tartományi vagy megyei ha­tóságokra szálltak át. Ez az 5. paragrafusban lefektetett elv közvetlen alkalma­zása, tehát semminemű magyarázatot nem igényel. Az adott tartomány jelenlegi területén működött testületek és személyek ne­gyedsorban említett azon fondjai alatt, amelyek hatósági intézkedés következ­tében kerültek a levéltárba, főként azokat a fondokat értjük, amelyekről az előző paragrafusban esett szó: vagyis azon hivatalok fondjait, amelyeknek jogai 1798 után az államra szálltak. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az az elhatárolás, amelyet levéltárak elhelyezésére vonatkozóan az előző paragrafusban megadtunk, ugyanúgy érvényes akkor is, amikor tartományi levéltárakban helyezik el közigazgatási testületek vagy állami tisztviselők fond­jait, akár azért, mert megszűntek az adott testületek, akár azért, mert elválasz­tották egymástól azok régi és új fondját. Minden állami tulajdonban lév ő fon­dot, amelyet tartományi levéltárban helyeztek el, a tartományok jelenlegi 83 6Mindaz, amit itt a tartományi állami levéltárakra vonatkoztatva mondunk, Dél-Holland te ­kintetében a Központi Állami Levéltárra is vonatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom