Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)

S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása

gen, welche auf dem Weg privater Verwaltung entstanden, aber durch Uebergang derselben an den Staat nacträglich öffentlichen Charakter erhalten haben* Ez a meg ­határozás helyes az állami levéltárak esetében, de helytelen, ha a fond általá­nos meghatározásának szánjuk, hiszen kétségtelen, hogy magánjogi testüle­tek is fondot alkotnak (ld. 3. §). 2. §A fond szerves egész Az előző paragrafusban kifejtettük, miként keletkezik fond valamely testület vagy hivatalnok tevékenysége révén, és miként tükrözi a fond mindig az adott testület vagy az azt alkotó hivatalnokok működését. A fond tehát nem tetszés szerint alakul ki, úgy ahogyan valaki összeállít valamiféle történelmi kézirat­gyűjteményt, még ha az ilyen gyűjteményt olykor levéltárnak nevezik is. Gon­doljunk itt például a Hadtörténelmi Levéltárra. Éppen ellenkezőleg: a fond szerves egész, élő szervezet2 , amely szilárd szabályok szerint fejl ődik, formá­lódik és alakul. Ha megváltozik a testület működése, vele együtt változik a fond jellege is. A levéltáros tehát nem tudja előre megállapítani azokat a sza­bályokat, amelyek egy fond összetételét, felépítését és alakulását meghatároz­zák, csak azt teheti, hogy tanulmányozza a szervezetet és felismeri, hogy mi­lyen szabályok szerint jött létre. Valójában tehát minden fondnak megvan a maga saját személyisége, egyénisége, amelyet a levéltárosnak meg kell ismer­nie, még mielőtt az adott fond rendezéséhez kezdene. Éppen ezért az alábbi­akban gondosan el is kerültük, hogy sémát adjunk a levéltári rendezésére vagy osztályozásra. Minden egyes fondot – tartsuk ezt mindig szem előtt – a maga sajátos módján kell kezelni, és ennek a kézikönyvnek csak az a célja, hogy esz­közöket adjon az adott fond felépítésének megismeréséhez, és a megismerésből fakadó következtetések levonásához, amelyek végül meghatározzák, hogyan kell végrehajtani a rendezést. A szervezet felépítésének előzetes ismerete nélkül nem lehet a fondot megfelelően rendezni. Nem a legjobb rendszerszervező, és nem is a legjobb történész, hanem csakis az a személy hivatott a fond rendezé­sére, aki tanulmányozta annak szervezetét. 74 2Vagy inkább egy olyan szervezet, amely valaha él ő volt, mert a levéltáros általában akkor veszi birtokba a fondot, amikor az már elhalt, vagy van legalább néhány olyan része, amelyet le­zártnak kell tekinteni. *A fond azoknak az iratoknak a gy űjteménye, amelyek a nyilvános ügykezelés során vagy céljából kelet­keztek, és éppígy azoknak az iratoknak a gyűjténye is, amelyek ugyan a magánigazgatás során keletkez­tek, azonban miután az államra szálltak, utólag nyilvános jelleget nyertek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom