Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - I. fejezet. A levéltárak kialakulása és osztályozása
72 az irat kézhezvételével összefüggésben jön számításba. Vettük tehát a bátorságot, hogy az egyébként általunk is elfogadott miniszteri meghatározásban a ... nak megküldött kifejezést az ... által átvett kifejezéssel helyettesítsük. Felmerült a kérdés, hogy vajon például a hivatalhoz küldött levelekhez mellékelt könyvek az adott hivatal fondjához tartoznak-e? Szigorúan véve igen, mivel a könyvek levélmellékletek. Mégis célszerűbb, ha ilyen esetben a gyakorlati megfontolást részesítjük előnyben az elmélettel szemben: célszerű tehát a mellékletként érkezett könyveket könyvtárban elhelyezni. Előfordulhat az is, hogy a hivatalnak adományozott könyv és a kísérőirat elválaszthatatlanok: például, az adományozó üzenete a könyv előlapján van feljegyezve. Még ilyen esetben is helyesebb, ha a könyvet pusztán a kísérőirat miatt nem emeljük ki természetes tárolóhelyéről, a könyvtárból, ahová adományozója nyilvánvalóan szánta. Valamely hivatal által kiállított iratok. Ezt a kifejezést választottuk az eredetileg javasolt hivataltól kimen ő kifejezés helyett, mert másként esetleg kétségesnek tűnhetett volna, hogy például a hivatal jegyzőkönyvei vajon beleértendők-e a meghatározásba vagy sem. Valamely hivatal. A állami levéltárosok gy űlésén lefolyt viták alapján hivatalnak tekintjük a bírói testületeket is, amelyek régi értelemben teljes bizonyossággal a hivatali testületek közé tartoztak, habár a mai nyelvhasználat szerint nem feltétlenül kerülnének azok sorába. Az egyszemélyes hivatal – például egy gróf – természetesen ugyancsak e fogalomkörbe tartozik. Egyesületünk definíciója nem valamely hivatalról beszélt, hanem valamely közösség vezet ő szervéről. Azért választottuk ezt a kifejezést, hogy kapcsolódjunk ahhoz a termino lógiához, amelyet a Birodalmi Főlevéltárnok szokott használni. Most azonban, hogy a miniszter nem vette fel a közösség kifejezést a állami levéltárosok szá mára kiadott definícióba, mi is elhagytuk azt, annál is szívesebben, mert némiképp homályosnak tűnt nekünk a megfogalmazás, és úgy láttuk, hogy külön magyarázat nélkül félreértésre adhatott volna alkalmat. A hivatal valamely hivatalnoka. Egyesületünk definíciója tisztvisel őkről, neve zetesen a közösség tisztviselőiről beszél. Most, hogy a közösség szó kikerült a szövegből, természetesen az egész kifejezést meg kellett változtatni. Ezen kívül, mivel úgy tűnik, hogy a miniszter inkább a hivatalnok kifejezést részesíti el őnyben a tisztvisel ő helyett, semmi okát nem látjuk annak, miért ne követnénk őt ebben. Nem minden hivatalnok képez önálló fondot. Ezt a kérdést, később tárgyaljuk majd részletesen (ld.: 55. §). Valamely hivatal, vagy annak valamely hivatalnoka. Megjegyzend ő, hogy itt a hivatalról és annak hivatalnokairól van szó, nem pedig az ezek által igazgatott közösségről. Levéltára nem magának a közösségnek van, hanem a közösséget igazgató hivatalnak és az ahhoz tartozó hivatalnokoknak. Valamely közösség le véltáráról szólva pontatlan lenne a levéltár kifejezés használata, mert egy ilyen,
