Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A magyar „levéltári fordulat” állomásai: leltárak készítése országos méretekben – újfajta iratértelmezés – fond, fondrendszer, fondjegyzék
– a merev proveniencia elv jegyében – sokszor figyelmen kívül hagyó utólagos átrendezések nyomán kialakult állapotokról. Proveniencia, regisztratúra és fond értelmezési dzsungelében igyekezett rendet teremteni Komoróczy György tanulmánya, amely ugyancsak az ankét éveben jelent meg.153 Komoróczy a Levéltárak Országos Központja kezdeményezését a hazai levéltártudomány történéti fejlődése szempontjából mérföldkőnek tekintette, amely – vélte – „meghozta azt a fordulatot, amely a helytelen, történetileg indokolatlan regisztraturaszemlélet kizárólagosságát feladta és a fondképzést állította előtérbe, mint az iratok klasszifikációjának alapvető kritériumát”.154 A debreceni levéltárvezet ő jelentős kritikai szempontot vetve föl Ember Győző vélekedését is helytelennek minősítette (amely megnyilvánulás elgondolkodtat bennünket az egykori szakmai közeg érdemi vitát lehetővé tevő viszonyairól...). Az Országos Levéltár vezetője ekkor még ugyanis a regisztratúrát a fond alapvető kritériumaként fogta fel. Komoróczy viszont joggal mutatott rá arra, hogy ez téves elképzelés, hiszen a hivatalok egyszerre több funkciót is betölthetnek, működésük során több regisztratúra is létrejöhet, következésképpen maga a regisztratúra nem lehet alapvető követelménye a fondnak. Komoróczy – bár ezt explicite nem rögzíti tanulmányában – lényegileg a szabad proveniencia elvét vallotta: a respect des fonds francia rendszer sze rinti elv szigorú követelményével egyetemben a belső keretek kialakítására a megfelelő „tárgyi összefüggések” szerinti rend kialakítását tartva célravezetőnek. Egyébiránt úgy vélte, a „fond fogalmát csakis induktív alapon, a levéltári anyagból kiindulva lehet körülírni, vagy még inkább meghatározni; minden más út csupán elméleti kunstrukcióra vezet”. Helytelenítette a proveniencia – fond – regisztratúra kategóriák szinonimaszerű használatát is. Joggal állapította meg, hogy azonos proveniencián belül többfajta fond, s egyazon fondon belül pedig többfajta regisztratúra foglalhat helyet. Mint vallotta: „a proveniencia lényegében – többféle megoldás mellett – az iratok elhelyezésének, rendezésének, kezelésének, eredetének a princípiuma, [míg] a fond inkább a nyilvántartásnak egyik módszere. Ilyenformán tehát a fond magának a provenienciának egyik ágazataként fogható fel”. A „holland iskola” értelmezését elvetette, s úgy vélte, meg kell szabadítani levéltártudományi szemléletünket „annak bilincseiből”, tekintettel arra, hogy „a proveniencia elve az iratok rendezésének értelmezésében több változatot hordoz, mint a korlátozott és egyértelmű regisztratúra elv”.155 63 153Komoróczy, 1959. 80–92. p. 154Komoróczy, 1959. 84. p. 155Komoróczy, 1959. 81. p.
