Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A magyar „levéltári fordulat” állomásai: leltárak készítése országos méretekben – újfajta iratértelmezés – fond, fondrendszer, fondjegyzék
szor meglehetősen bonyolult irattári rendszerek fenntartása helyett a létrehozó szervek struktúrájához, ügyviteléhez simuló, mesterségesen képzett utólagos irattári rendszereket alkalmazni?”.) 112 A korszak viszonylag stabil hivatalszervezeti jellemzőit véve alapul vélte úgy a tanulmány szerzője, hogy azok beható ismerete, s „... az anyag regisztratúra-rendszere egyszer feltárva, leltárba lefektetve később is útbaigazítással szolgálhat”. 113 A Handleidingről szóló legfontosabb hazai értékelés ezt követően a minden egyéb rendezési elv (időrendi, tárgy szerinti, topográfiai, stb.) érvényesítésekor szükségszerűen adódó hátrányokat veszi sorra, s ismételten visszatér az érvelés alapgondolatára, miszerint: az anyagnak „az eredetitől eltérő bármiféle más rendszerbe való átrakása – hangsúlyozzuk, itt csakis eredeti renddel bíró anyagokról van szó – megbontja annak belső összefüggéseit, lehetetlenné teszi a létrehozó szerv ügyvitelének, az iratok jelentőségének stb. pontosabb megismerését...”114 A proveniencia-elv érvényesítését a levéltárrendezés oldaláról taglaló másik fontos Varga Endre-tanulmányban – az iratrendszerezésre és rendezésre vonatkozó, ma már általánosnak tekinthető szakmai szabályokat vázolva – nem hagyja említetlenül az elv ortodox érvényesítése nyomán adódó problémákat sem.115 El őző munkájában is találunk utalást a Kézikönyv alapgondolatát ért Karl Weibull által tett érdemi kritikára – akinek nézeteivel feljebb már foglalkoztunk.116 Varga Endrének a levéltárrende zésről szóló tanulmánya – miközben nem győzi hangsúlyozni az eredeti irattári keretek helyreállításának szükségességét – felveti ugyanakkor a továbbgondolás lehetőségét is, közelítve mind a Brenneke által megfogalmazott „szabad proveniencia”, illetve a fent érintett, Weibull átal felvetett hasonló elképzelésekhez. 117 A magyar „levéltári fordulat” állomásai: leltárak készítése országos méretekben – újfajta iratértelmezés – fond, fondrendszer, fondjegyzék Készítsünk alapleltárat! A két háború közötti korszak levéltári gondolkodásának és szakmai erőfeszítéseinek homlokterében az egyes iratállományok, „levéltári testek” értelmezésének, a proveniencia-, illetve regisztratúra-elv következetes érvényesítésének, következőleg az anorganikus jellegű beavatkozások 52 112Varga, 1938. 29. p. 113Varga, 1938. 31. p. 114Varga, 1938. 32. p. 115Vö.: Varga, 1940–41. 116Varga, 1938. 40–41. p.; Brenneke, 1953. 75–77. p. 117Varga, 1940–41. 142. p.; Brenneke, 85–89. p.
