Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A Kézikönyv és a hazai levéltári gondolkodás
az elektronikus dokumentumok informatikai felügyelete, valamint a hitelességet garantáló kapcsolati elemek ellenőrzésének feladata követi.61 A Kézikönyv és a hazai levéltári gondolkodás Előzmények A felbuzgó forrástól a tematikus rendig (18–19. század) A 18. század elejétől fogva, a megelevenedő vármegyei élet jegyzőkönyvezése, de főként a városi kancelláriák működése nyomán lassacskán kialakul a tömegesebb és jelentékenyebb iratsorozatok rendje. A törvényhatósági élet napi gyakorlata egyre sürgetőbben követeli a feltorlódó iratsorozatok valamiféle áttekintési lehetőségét, az iratok visszakereshetőségét.62 Elsőként 1716-ban Pest megye hoz határozatot iratainak időrendi alapú rendezéséről, s lajstrom (elenchus) készítéséről, valamint az iratok végleges megőrzéséről. A határozat jelentőségét az adja, hogy a döntés a vármegye belső, saját szükségletének felismerése nyomán született.63 A megyeháza létesítésére vonatkozó ismeretes dekrétum (1723:73. tc.), alapvető jelentőségű volt az iratok végleges megőrzése érdekében. Maga a levéltár azonban csupán a vármegye legfontosabb iratainak néhány szekrényben való felhalmozását jelentette. 64 Pápay István Baranya megyei jegyz ő lajstroma nyomán érzékelhető, hogy már ebben a korai időszakban is akadt példa a vármegyei jogbiztosítási szándék, valamint – egyfajta „ösztönös törekvésként” – a provenienciaalapú irattári rend kettős szempontjának érvényesítésére.65 Általánosabb volt azonban az ettől eltérő gyakorlat. Főként a szabad király városokban folyamodtak ahhoz a megoldáshoz, hogy az iratokat felettes hatóságok sze-38 61Cook, 1996. 41–42. 62Föglein, 1960. 175–204. p. 63Bö őr, 1988. 381. p. 64Vö.: Degré, 1964. 96–119. p. 65Az alkalmazott kútf ők: I. Országgyűlési iratok; II. A vármegye jegyzőkönyvei; III. Nemességvizsgálati iratok csatolmányaikkal; IV. Királyi parancsok ; V. A magyar királyi udvari kancellária rendeletei; VI. Nádori rendeletek; VII. A kir. helytartótanács rendeletei; VIII. Különböző átiratok, levelek; IX. A vármegye 1713. évi közgyűléséből a különböző hatóságokhoz intézett felterjesztések, átiratok, kérvények és levelek fogalmazványai; X. Jegyzőkönyvi töredékek, beszállásolási, iratok, tiltakozások, adókivetések, kérvények; XI. Különböző hatósági iratok; XII. A vármegye házi összeírásai; XIII. Az 1720. és 1728., 1733. évi összeírások; XIV. A perceptor (adószedő) számadásai; XV. A commissáriusok számadásai; XVI. A perceptor és a commissáriusok számadásainak felülvizsgálatára vonatkozó iratok; XVII. A vármegye ítélőszékein letárgyalt polgári perek iratai; XVIII. Büntető perek iratai. Föglein, 1927. 222–225. p.
