Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A Holland kézikönyv és hatása a hazai levéltári gondolkodásra (Horváth J. András)
amely fő vonalaiban meg kell feleljen a fondot létrehozó hivatal felépítésének. Az egész szabálygyűjtemény Achilles-sarkának tekintett elv megfogalmazója Samuel Muller volt, aki miközben egyrészről csupán rögzítette az akkor már evidenciaszerű követelményt a deduktív, külsődleges tematizáció ellenében, másrészről a messzi jövőbe mutató vitát is gerjesztett a fondképz ő szervezetét a rendezés alapvet ő szempontjaként el nem fogadó, később „merev proveniencia”-elveként elhíresült tétellel.27 Az irategyüttes szervesség mivoltjának gondolatát megingathatatlan bázisként értelmező szemléletmódot tekintve kétségtelenül imponáló következetességet mutatott a koncepció. A tételhez fűzött magyarázat szerint ugyanis: „...nem az a dolgunk, hogy elméleti úton hozzunk létre a fondban egy olyan szerkezetet, amely megfelel az egykori hivatali szervezetnek. Ez a hivatali szervezet ugyanis viszonylag lényegtelen számunkra...”. Jóllehet az álláspont már az egykorú szakmai viták során is számos ellenzőre lelt, végül – egy átmeneti meghátrálást követően (ld. lejjebb a 20. §-ról írottakat!) – mégis csak Muller álláspontja győzedelmeskedett.28 Bizonyos értelmezés szerint ugyanakkor Mullerék ezen normatív metodológia kidolgozása folytán viszont hosszú időre blokkolták is a levéltárelmélet érdemi továbbfejlődését. 29 A fondfogalom meghatározása mellett a másik, nagy horderejű kérdéskör a levéltárnak, mint irattagolási egységnek a fondhoz való viszonyát, strukturális szempontú értelmezését, illetve a levéltár belső koherenciáját érinti (4., 8-11., 14. §§). A szövegben levéltár és fond szigorú megkülönböztetésének szükségességéről olvasunk (4. §), ugyanakkor zavaró terminológiai bi zonytalansággal találkozunk, amely a levéltárelmélet fejlődés történetének mondhatni egyfajta melléktüneteként jelentkezett. Ebből kifolyólag mind az adott szerv tevékenysége során képződött egyes irategyüttesekre, mind az ezeket nagyobb szervezeti egységbe összefogó irategységekre is különféle megnevezéssel találkozunk az egyes nyelvek esetében. A fond az eredeti szövegben archief, a francia változatban fonds, a német fordításban Archiv, az angolban archival collection . Ennél nagyobb értelmezési problémát okoz az archiefdepot kifejezés (a francia fordításban: dépôt d’archives, német, 25 27A levéltári meg őrzésbe került irattári anyagot mintegy „természeti adottságként” felfogó szemléletmód Hilary Jenkison koncepciójában fogalmazódott meg, amely bizonyos értelemben az iratok „megközelíthetetlenségének” hangulatát sugallta. 28A Muller elképzeléseit messzemen ően támogató van Riemsdijk – jövőbe tekintő módon – az ellenkező végéről közelítette meg a kérdést, s úgy vélte, nem csupán a különféle struktúrákat, de még a szerv eljárásrendjét is beható vizsgálat tárgyává szükséges tenni. Riemsdijk ennélfogva egyenesen a posztkusztodiális paradigma előfutárának tekinthető. Ketelaar, 1996. 32., 37. p. 29Ketelaar, 1996. 31. p.
