Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
A Holland kézikönyv és hatása a hazai levéltári gondolkodásra (Horváth J. András)
tézisek. 18 1893-ban pedig döntés született arról, hogy nem példatár közre adásával, hanem lehetőség szerint következetes terminológiát alkalmazó Kézikönyvben foglalják össze a rendezési és anyagleírási alapelveket.19 Az egyesület berkeiben folyó viták nyomán, amelyekbe Robert Fruin zeelandi tartományi levéltárnok is bekapcsolódott, formálódott a majdani Kézikönyv tartalma. Végül is három tagú bizottság felállításáról döntöttek, amelynek előterjesztést kellett tennie a rendezés és anyagleírás végső elveire vonatkozóan. A bizottságot Muller és Fruin mellett Johann Feith groningeni tartományi levéltárnok alkotta. Számos megbeszélés zajlott Utrechtben, de a szövegek formába öntése levelezés útján történt. Nem érdektelen tudnunk, hogy a kötetben szereplő példák több mint felerészben az utrechti levéltárból származnak. A saját szakmai kútfőből merítés mellett természetszerűleg a belügyminiszter különféle rendelkezéseit sem hagyhatták figyelmen kívül. Az 1897 nyarán történt végső egyeztetést követően a mű a következő évben jelent meg, s minden holland levéltárba, illetve szakemberhez eljutott. 20 Kiadástörténet A kézirat elkészítésének folyamatában adódtak kisebb-nagyobb nézeteltérések a szerzők között. Vita volt például a régi tartományi iratok felosztásáról szóló, s Fruin által szerkesztett 7. §-ról, továbbá lakonikus stílusa is gondot okozott az egységesítéskor.21 Ezek a körülmények a m ű későbbi kiadásainak sorsára is kihatottak. Az 1898-as első holland nyelvű kiadást az 1905-ös lipcsei követte, majd az 1910-es francia. A német változat azért érdekes számunkra, mert általában ezt használták a hazai szakemberek, jóllehet ez bizonyos javítások és módosítások folytán eltér az eredeti holland szövegtől (ld. a Függeléket). A helyenként széttartó szerzői álláspontokat 22 18Ketelaar et. al., XII. p. 19Ezek alkotják a Kézikönyv 1., 15–16., 50. és 66. §§-ait, amelyeket Samuel Muller dolgozott ki, s döntően az utrechti városi levéltárban szerzett szakmai tapasztalataira épülnek. 20A m ű egyes szakaszainak felosztása készítőik szerint: S. Muller: I. fej.: 1., 4., 10., 13. II. fej.: 15– 16., 20–21., 23., 25–27., 29., 36. III. fej.: 37–39., 41–42., 45., IV. fej.: 50., 52–53., 58., 61–62., 65., 66. V. fej.: 70., 83. VI. fej.: 84.; R. Fruin : I. fej.: 2., 5–7., 9., 11–12., II. fej.: 17–18., 22., 28., 32. III. fej.: 40., 43., 46–49. IV. fej.: 51., 55–56., 67. V. fej.: 73–76., 78–79., 82. VI. fej.: 85–91., 93–100.; J. Feith: I. fej.: 3., 8., 14. II. fej.: 19., 24., 30–31., 33–35. III. fej.: 44., 49. IV. fej.: 54., 57., 59–60., 63–65., 68– 69.; V. fej.: 71–72., 77., 80–81. VI. fej.: 92. Ketelaar et al., XV. p. 21Mint Fruin a nézeteltéréssel kapcsolatosan megjegyezte: „... sajnálom, hogy így gondolkodik erről a mester, de jobbnak látom, ha hallgatok az egész dologról. Különben még kimaradna.” Ketelaar et al. XIV. p.
