Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
Egyébként pedig mindig a józan megfontolás döntsön, és egyetlen iratot se semmisítsünk meg anélkül, hogy kikérnénk a szakértők véleményét. Így például Groningen tartományban nagyon veszélyes lenne, ha megsemmisítenék a régi birtokleveleket vagy örökbérleti szerződéseket, tekintettel arra, hogy gyakran ezekben a birtoklevelekben és bérleti szerződésekben rögzítették azokat a feltételeket, amelyek szerint az egyes speciális esetekben a bérleti jogot* szabályozták, és ezek éppen ezért még mindig meghatározóak a jelenlegi állapot és a mindmáig érvényes jogok szempontjából. A levéltári selejtezés elvi kérdéseivel már a háború előtti szakirodalom is széleskörűen foglalkozott. Vö. pl.: Szabó, 1931. 151–225. p.; Bánrévy, 1939. 158–171. p.; Kovács, 1942-1945; Komoróczy, 1952. 23–28. p.; Barczka, 1954. 34. §Ha egy irat eredeti példánya jó állapotban van, akkor meg lehet sem misíteni azokat a különálló másolati példányokat – nem tartoznak ezek közé a megerősítő okmányok –, amelyek egyik dossziéhoz vagy sorozathoz sem tartoznak és nincs paleográfiai értékük Az efféle újabbkeletű másolatokat meg lehet semmisíteni, nincs helyük a fond ban. Van azonban néhány gyakorlati szempont, amely arra int bennünket, hogy ne kapkodjuk el megsemmisítésüket. A levéltárhoz tartozó könyvtárban létre lehet hozni egy sorozatot a jó állapotú másolatokból magának a levéltárosnak vagy egy olyan kutatónak a használatára, akinek nincs szüksége arra, hogy eredetiben tanulmányozza az iratot, hanem csak annak tartalmát szeretné megismerni. Mindenekelőtt akkor hasznos ez, ha a kutató járatlan a régi írás olvasásában. Ez utóbbi okból az eredeti irat mellett is elhelyezhetünk egy efféle jó állapotú másolatot, feltéve, hogy nem vesszük fel azt külön leltári szám alatt, mivel az ilyen másolat sohasem része egyetlen fondnak sem. Ha viszont az eredeti példány egyik-másik része többé-kevésbé sérült, akkor egyenesen kötelező valamelyik fent ismertetett módon megőrizni azokat a jó állapotú másolatokat, amelyek abban az időben készültek, amikor az eredeti irat még teljesen ép volt vagy csak kisebb sérülés érte. A másolatnak azonban soha ne adjunk leltári számot. 135 *A holland szövegben használt kifejezés – beklemrecht – arra a 19. századi, Groningen, Friesland és Drenthe tartományban élő jogszokásra utal, amely szerint a földterületeket egy szerződésben rögzített fix öszeg fejében lehetett bérbe venni. A bérleti jog öröklődött, és mivel a bérelt birtokokat tilos volt feldarabolni, ezek a parasztgazdaságok meglehetősen nagy kiterjedésűek voltak.