Muller, Samuel - Feith, Johann Adrian - Fruin, Robert: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve (Budapest, 2019)
S. MULLER, J. A. FEITH, R. FRUIN: A levéltári rendszerezés és iratleírás kézikönyve - II. fejezet. A levéltári iratok rendszerezése [Lásd a IV. fejezetben írottakat is!]
sével alkalmas, hozzávetőlegesen időrendben kezelt sorozatot hoznak létre”. Borsa, 1955. 201. p.; Ennek némileg ellentmond a rendezési munkákról néhány évvel később mintegy 60 levéltáros körében készített szakmai felmérés. A válaszok döntő többsége arra utalt, miszerint „az irattárban kialakult rend megváltoztatása az iratok jobb levéltári kezelhetősége és felhasználhatósága érdekében általában megengedhető”. Ankét, 1959. 26. p. 20. §*Egy fond rendezése során tartsuk szem el őtt, hogy a fond vázát azok az iratok alkotják, amelyek a hivatal vagy a hivatalnokok hivatalos tevékenysége során keletkeztek. Ezt a szabályt jóváhagyta a Levéltárosok Egyesülete. Vettük magunknak a bátorságot, hogy a megfogalmazásban két apró változtatást hajtsunk végre azáltal, hogy kihagyjuk a mondatból az önkormányzat szót, a tisztvisel ő kifejezést pedig a hivatalnok kifejezéssel cseréljük fel az 1. paragrafusban alkalmazott, a minisztertől átvett terminológiával egybehangzóan. Az elfogadott változattal szemben egy másik megfogalmazást javasoltunk: A fond vázát azok a határozatokból, jegyzőkönyvekből, számadásokból és más iratokból álló sorozatok alkotják, amelyeket levéltárba kerülésük óta kötetekben, kötegekben és csomagokban összegyűjtve őriztek. Ezt a megfogalmazást azonban a többség el vetette. A dolgok ilyetén állása némiképp elbizonytalanított bennünket, mert – minden személyes preferenciától teljes mértékben eltekintve – az a véleményünk, hogy az elfogadott szövegváltozat ellentétes az Egyesület által ugyancsak elfogadott 16. paragrafussal, pedig a szabály vitája alkalmával egyértelműen rámutattunk erre az eltérésre. Az Egyesület döntése arra kötelez minket, hogy a közgyűlésen megszavazott szöveget vegyük fel a kézikönyvbe. Még, ha vettük is magunknak a bátorságot, hogy itt-ott, sőt még ebben a paragrafusban is végrehajtsunk néhány jelentéktelen formai változtatást, amelyek kölcsönösen erősítik a különböző szabályok közötti összefüggést, arra egyáltalán nem érezzük magunkat feljogosítva, hogy ugyanezt tegyük egy teljes alapszabályra vonatkozóan, amelyet Egyesületünk tagjai széleskörű vita után fogadtak el. Felvesszük tehát az elfogadott szöveget, a fenti ellentét azonban – úgy gondoljuk – arra índít minket, hogy emellett nemkevésbé részletesen tárgyaljuk az elvetett változatot is. A szabály végén mindkét megfogalmazásban állt még néhány szó: amelyhez a fond többi irata kapcsolódik, a másik változatban pedig: amelyhez a különálló iratok 111 *A Kézikönyv 1920-ban megjelent második holland nyelv ű kiadásában az itt következő szövegváltozat szerepel. Kelemen magyar fordítása a francia kiadás nyomán készült. Az általa felhasznált változat eredeti, holland nyelvű szövegét ld. a Függelékben.
