Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

II. A magyar nemzeti mozgalom és viszonya az ország más ajkú népeihez

viszálykodás nemzeti gyűlölködéssé kezdett gennyesedni. Mégis a magyar nacionalizmust terheli a felelősség nagyobb hányada, még akkor is, ha a történelem szükségszerűen osztotta ki rá a kezdeményező és támadó fél szerepét azzal, hogy az ország népei közül a magyarságot, illetve annak meghatározott rétegeit lökte a polgári átalakulásért induló harc első frontvonalába. Mozgalmuk e küzdelem vállalása miatt kapta fényét, ám ugyanez növelte meg annak árnyékát is. A liberális nacionalizmus belső ellentmondásaihoz tartozott, hogy a magyarországi viszonyok közepette nem mindenben tudta egyértelműen szolgálni a zászlaja alatt folyó mozgalmat: elnyomott és haladó osztályok érdekében akart nemzeti egységet, a nemzeti hangsúlyozása miatt viszont éppen antifeudális tartalma szorult háttérbe a más ajkúak előtt; a polgári nemzet erősítésére törekedett a konzervatív és abszolutista erőkkel szemben is, ugyanakkor közrejátszott abban, hogy a hazai népek egyes rétegei saját nemzetük védelmében éppen ezen erőknél keressenek támogatást. Más oldalról viszont közvetve a magyarországi népek nemzeti fejlődésére sem mindenben negatívan hatott: kihívta önmagával szemben vezető köreik ellenkezését, egyszersmind gyorsította nemzeti öntudatuk izmosodását, sőt arra is ösztönözte őket, hogy önnemzetük védelmét saját tömegbázisuk szélesítése végett legalább részlegesen népeik osztály érdekeinek képviseletével párosítsák. 7. A HORVAT-KÉRDÉS t.tfÍ

n

l^

ZJOgÍlaS

' m

1

Üld n

T

Ze

l

ÍSégí sze

™Pontból külön problémát jelenneL .SJ^rí 3 f rÖS

> Varasd és Zá

^

áb megyékből, vala™\™^^i?

e

??

0 SZaÖad királyi városokból álló Horvátország, amelynek statusát hivatalosan „társország" névvel Jelölték de amelvet a magyar felfogás gyakran a tágabb értelmű S^h^ek»k^^lt Horvátország nem alkotta szerves részét Ma^hágnak de ^ ma^ar korona" országának minősült, és e címen TVoVu ? »niagyar mindenkori viselőjével: Magyarország k^ kapcsolata azonban túlteijedt uralkodói,,t 7 2, * , i :\ . 8 perszonáluniót Horvátországnak™"Z sze

í

né

'

yénf

* közösségén: a fóruma, és mindkét országot - leszámítva 1« *f Y°,Y- í™^?

20 rövid ideig fungáló Illír Kancellária periódusát £ f>'*>. harmadában Helytartótanács, a Magyar Kancellária 1" M I v korman

y

szerv

?

k: a diétán viszont Horvátország arány akuiul íwTf. I8azga

"

ákés káptalanjai a rendek táblán kütön^löi * T\ V<

2i??Í - képviseltethették magukat és mágnásai?,".~ T% e

^,

ed,

J

oks

, néIkuI főrendek házában. Megyéi a^nCEükE?yllegJ

!'^

h

T?

k me

? a gyűlési képviselettel, hanem kollekt We iin, H" r

f"

del,

5eztek országdiétára két követet, akik - noha voltaképDen hün" 8 "K^ " ndKeppen három megye megbízottai