Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Ungarns Selbstverwirklichungstendenzen (Inhalt)

Ára: 56,— Ft A XIX. század harmincas eveiben kiformálódik, a negyvenes években megerősödik egy új eszmei áramlat: a magyar liberalizmus. Képviselői a feudális rend felbontását óhajtják, egyszersmind az egyéni szabadságjogok biztosítását az ország minden lakosa számára. A polgári társadalmak példájából viszont azt tanulják, hogy az egyéni szabadság leginkább nemzeti keretben teljesedik ki. Ámde Magyarország nem önálló állam, hanem a Habsburg-birodalom rés/e. lakói között pedig a magyarság csak kisebbséget alkot. Mivel a liberálisok szemében a nemzeti keret csupán magyar lehet, kettős igényük kettős kérdésbe ütközik: hogyan valósitható meg a magyar nemzeti keret egy heterogén összetételű birodalomban és annak abban az országában, amelyben a nem magyarok jelentik a többséget. Hiszen az egyéni szabadságjogok kiterjesztése e többség súlyát éppen a magyarság rovására növeli meg, sőt a más ajkúaknái is a közösségi szabadságjogok igényének megerősödésére vagy egyenesen megszületésére vezet. Ez pedig azt a veszélyt hordozza magában, hogy a mindenkire kiterjesztett személyes szabadságok alapján megszülető, új típusú közösség — a nemzet - nem lesz magyar. A szerző e tárgykört vizsgálva finom elemzéssel veszi nagyító alá az egymásnak feszülő történeti erők — a Habsburg-hatalom, a reformellenzék, a tőle különváltan politizáló Széchenyi, valamint a konzervatívok — politikai felfogásának és gyakorlatának alakulását egy olyan történeti periódusban, amely a bekövetkező nagv fordulatokra felkészítő megújulásnak az előzményekre is építő időszaka valamennyiük számára. ISBN 963 05 2909 2