Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

Források és irodalom

Domokos: Testvérhoni párhuzamok (Pesti Hirlap, 1841, 30-31., 63., 65. és 71-72. sz.), Méhes Sámuel: Unió (Erdélyi Hiradó, 1841. aug. 6.), Szentiváni Mihály: Unió (Nemzeti társalkodó, 1841, II. 6-10. sz.), Zeyk János: Néhány szó még az unióról (Nemzeti Társalkodó, 1841. febr. 15-17. sz.), Kemény Zsigmond: A Pesti Hírlapnak, A testvérhon cimü vezércikkéről (Erdélyi Hiradó, 1842. okt. 4-5. sz.), K. Horváth István: Erdélyi szózat (Hon és Külföld, 138., 141. és 149. sz.), A. B. C: Gondolatok (Hon és Külföld, 1842. nov. 8., 11. és 15.), Zeyk János: Kisérőeszmék (Hon és Külföld, 1842. nov. 14.), Y.: Megint közgyűlések (Hon és Külföld, 1842. dec. 27.), Pálffy János: Visszhang (Erdélyi Hiradó, 1842. 36-37. sz.), Kovács Lajos: Unió s úrbérről (uo. 1842, 39. sz.), névtelen cikkek e kérdésről az Erdélyi Híradóban: Unió (1841. febr. 11.), Szózat a Részek s az Unió iránt Magyarhonból (1842. márc. 22.) és Mi kell Erdélynek (1843. júl. 12.), említést érdemel még a Mult és Jelen Cáfolat (1842. máj. 24.), a Pesti Hírlap: A részek visszacsatolásának kérdése (1842. márc. 10.) és a Satellit: Vereinigung mit Ungarn (1843. 93. I.) c. névtelen cikke. 3-4.A magyar nyelv szerepére és általában a nyelvkérdésre: Szekfü Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790-1848 (Bp., 1926), Fábián Pál: Nemesi nyelvszemlélet a polgári nyelvművelés (Magyar Nyelv, 1950, 46. évf.), Derne László: A XIX. század első felének harcai a nemzeti nyelvért (Nyelvünk a reformkorban, Bp., 1955) és Varga János: A nemzeti nyelv szerepe a polgári fejlődésben (Történelmi Szemle, 1961, 4. évf. 3. sz.). A magyar nyelvet illető egykorú fontosabb állásfoglalások és megnyilatkozások: Nemzetiség, anyanyelv (Athenaeum, 1839,11.), Figyelmeztető adatok nyelvünk használhatása körül (Századunk, 1940. febr. 20.), Magyar Gábor: Magyar nyelv ügyében (Századunk, 1840. márc. 16., Egyszerű, de 10 millióval felérő javaslat... (Századunk, 1840. ápr. 6.), Magyar viszonyok és állapotok (Jelenkor, 1840. nov. 21.), Nyelvünk ügyében (Athenaeum, 1841,1.), Kossuth Lajos: Nyelvünk ügye (Pesti Hirlap, 1841. jan. 9.), Pillantások Magyarország állapotára a nemzeti nyelv szempontjából (Századunk, 1841. jún. 28. és júl. 1.), Brocken József: Magyarosodás ügyében (Pesti Hirlap, 1841. szept. 22.), Magyar Nyelv ügye (Múlt és Jelen, 1841, 105. sz.), K. Szentkirályi Zsigmond: Pár szó a magyar nyelv ügyébeni ellenzékről (Erdélyi Hiradó, 1842, 67. sz.), Kemény Zsigmond: Nyelvünk ügyében (Erdélyi Hiradó, 1842, 82-83. és 85-87. sz.) és Még egyszer nyelvünk ügyében (uo. 1842, 98. sz.), S. . . . ger Lajos: Nyelvünk ügyében (Jelenkor, 1842. nov. 9.), Kossuth: Bánat és gondolkodás (Pesti Hirlap, 1842, 183. sz.), Gyurkovics György: Miként állt ezelőtt a magyar nyelv a tót megyékben (Századunk, 1842, 22-23. sz.), Dessewffy Aurél: Magyar nyelv és ellenzői (Széchenyi Üdvlelde c. kötetében, Pest, 1843), Majlath, Johann: Angelegenheiten unserer Zeit, Patriotismus, Nationalität (Transsilvania, 1843), ismeretlen szerzőktől a Századunkban: Még egy szózat nyelvünk ügyében (1843. febr. 23.), illetőleg a Nemzeti Újságban: Korunk ügyei (1843, 94. sz.). Az asszimilációra, illetőleg magyarosításra és nyelvterjesztő törekvésekre, valamint a visszahatásra általában: Arató Endre: A magyar nemesség és az osztrák udvar nemzetiségi politikája a szabadságharc előtt (Századok, 1955, 85. évf. 2. sz.), Hanák Péter: Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században (Történelmi Szemle, 17. sz. 1975.), Kovács Alajos: A magyartót nyelvhatár változása az utolsó két évszázadban (Századok, 1938.), (Gerometta, J.) Ältere und Neuere Magyarisierungsversuche in Ungarn . . . (Prag, 1876.). Egykorúak állásfoglalásai és híradásai: Magyar nyelv terjesztése (Századunk, 1840. jan. 13.), A magyarosodás ügyében (Századunk, 1840. júl. 16. és 20.), Néptudatlanság (Pesti Hirlap, 1841. jan. 9.), Kivánatok a magyarosítás ügyében (Századunk, 1841. febr. 4.), K-u. L: Idegen ajkú helységeink megmagyarositásához lehet-e reményünk (Hírnök, 1841, 80. sz.), V.: Nyelvünk ügye (Világ, 1841. febr. 27.), Menypóri Elek: A hazánkbani tótosodás ügyében (Társalkodó, 1840.), Baloghy László: Nemzetiség és alkotmányi mozgalmak honunkban (Pest, 1841), Kossuth: Igazitások és felvilágosítások (Pesti Hirlap, 1841. ápr. 21.), A magyar nyelv az izrealiták között (Athenaeum, 1841,11.), Gyurikovics György: A magyar nyelv előbbeni nagyobb kiterjedésének, divatának, becsültetésének példái... (Tudományos Gyűjtemény, 1841, XII. sz.), Burián Imre: Nyelvünk ügye (Jelenkor, 1841. máj. 6.), Magyar nyelv (Hon és Külföld, 1842. jan. 11.), Újságok (Vasárnapi Újság, 1842. 106-109. I.), Sz. G: Mire van szükségünk (Pesti Hirlap, 1842. jún. 12.), Szőllősy Balázs: Nézetek (Jelenkor, 1842. aug. 13.), Lkr: Ueber das Verhältniss der durchgängigen Magyarisierung .. . (Transsilvania, 1842. 67. sz.), Ein neues Volk in Ungarn (Transsilvania, 1842, 80. és 82. sz.), ugyanilyen című cikk a Siebenbürger Bote-ben (1842. szept. 9.), Magyar nyelv elleni idegenség Magyarországon (Mult és Jelen, 1842, 51. sz.), A törvénynyelv Magyarországban (Századunk, 1848. nov. 28.), B.: Nemzetszilárditási elvek (Jelenkor, 1842. dec. 21. és 24.),