Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)

IV. A Habsburg-birodalom magyar szemmel

Dessewffy abban a meggyőződésben volt, hogy a birodalmi kormányzatnak eltökélt szándéka belépni a Zollvereinbe, mert „a csatlakozásra politikai szempontjai is vannak". Ebben az esetben Magyarország sem maradhat kívül a vámszövetségen, mert a birodalom két része nem tartozhat ket különböző vámrendszerhez: Magyarországnak nem lehet önálló kereskedelempolitikája, mert ez ellentétbe kerülne Ausztria érdekeivelkövetkezésképpen nem önálló vagy önállótlan kereskedés közt lehet választania, hanem csak azt mérlegelheti, hogy az utóbbin belül melyik hoz szamára nagyobb hasznot. E szempont pedig egyértelműen a Zollverein mellett beszél. A csatlakozás azt jelenti, hogy Ausztria is, Magyarország is körülbelül 20 müliós helyett mintegy 48 milliós fogyasztópiacot nyer olcsóbban és nagyobb választékban kap iparcikkeket; az osztrák gyáros a nagyobb piac mellett jutányosabban szerezheti be a nyersanyagot- az osztrák nyerstermelő - bár a szabad magyar importtal veszít - az iparcikkek árcsökkenésével ugyancsak nyer, emellett reménykedhet abban hogy a vámunióból az osztrák császárságra eső osztalék lehetővé teszi adója mérséklését; a magyar „nyerstermelő" pedig egyértelműen jól jár hiszen az a Bécsben eladott, néhány mérő búza, amely német földről származik, csak jelentéktelen konkurrencia számára; a vámszövetség teret nyitna Magyarország anyagi gyarapodására, ez pedig tőkét és külföldi „értelmességet' vonzaná hozzánk. Továbbá: a nagy szövetség biztonságot ad, mert a nagy tömeg anyagi érdeke a világbéke hatalmas garanciája. Vegul a pánszlávizmustól rettegő liberálisoknak szóló politikai csalétek: ha a magyar nemzet északra vagy keletre néz, akkor rá kell jönnie, hogy „a neme nemzet melyto vettük eddig is művelődésünket, természetes és egyetlen szövetségesünk". Nem tartotta helytállóaknak Dessewffy azokat a politikai-nemzeti erveket, amelyeket a l.berálisok a Zollvereinnel szemben felhoztak. Elismerte, hogy a Zollverein a németek vonatkozásában német politikai kombináció es a nemet egység hatalmas előmozdítója; ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyrészt azon részeit, amelyekkel államjogilag is csak bizonyos tekintetben vannak egységkapcsolatai, nemzeti vonatkozásban viszont az etnikai különbségek miatt nincsenek, nem tudja németté tenni, másrészt nem yainatna tiszta politikai alakulattá, mert a csatlakozással Ausztria sem áldozna fel a maga politikai szerkezetét, így maga az unió sem fejlődhetne szövetkező részeinek általános politikájával és kormányzat, alapelveivel ellentétes irányban. Ami pedig a hazai polgárság fejlődésére gyakorlando negatív hatását illeti, arra Dessewffy válasza az hogy magyar kozeprend hiányát eddig se csak politikai kapcsolatunk é szövetségünk okozta. Mindebből következik Dessewffyék szerint, hogy az önálló magyar kereskedelem akkor is utopia ha a birodalom nem lép be a Zollvereinbe, mert Magyarország a monarchia része, márpedig a rész - minden józan