Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején (Budapest, 1982)
IV. A Habsburg-birodalom magyar szemmel
legalábbis Magyarország irányában — elhatározó befolyást szeretett volna biztosítani. A nemesi liberálisokétól is, az ó- és újkonzervatívokétól is eltért Széchenyi koncepciója. Ő a szembenálló felek közt a senki földjén akarta megvetni a lábát, abban a hitben, hogy a ffbnt mindkét oldaláról magához tudja vonni az érdemesebbeket. De mindkét oldalról tüzeltek, ő viszont úgy ítélt, hogy egyidejűleg csak egyfelé irányíthatja fegyverét. A nemesi liberalizmus ellen fordult hát, mert azt ítélte veszedelmesebbnek vagy legalábbis erősebbnek ahhoz, hogy a harcot elnyújtsa és akadályozza az építő béke megszületését. Nem vette figyelembe, hogy az ellenzék sem éppen harciaskodásból, hanem legfőképpen azért hadakozott, mert - illúziók nélkül szemlélve a kormányzat politikáját - másként nem látta, aligha láthatta biztosíthatóknak az „építés" feltételeit. Széchenyi választása viszont a dolgok logikája szerint azt eredményezte, hogy szándéka ellenére átkerült a front másik oldalára, és akaratlanul is annak a konzervativizmusnak lett egy időre öntudatlan — és ingadozó — fegyvertársa, amely az övétől eltérő okból lépett küzdőtérre a reformliberalizmus ellen. 3. A KONZERVATÍVOK ÉS AZ ÖSSZMONARCHIA J^JZ * jkonz f™/; vok jegében azonos módon vélekedtek a HbeKHS-S^^r 1 ^ Sftöff' h t ogy az e,, r ék r ^ vallást es az arisztokráciát, liberalizmusa egyre távolodik az alkotmányosságtól, illetőleg azoktól a formáktól i u * - . yus u Z-t u > •. luliI,dKlol > amelyek alkotmányosnak tekinthetők. Hiszen az oppozíció - a konzerv* t,v/i, *i i u lc *"n « +xi vu -1- , Ku nzervativok e vonatkozásban pontosan ismerték fel a liberálisok célját - az alkotmány felforgatásával S s mimsztenumot akar, mégpedig oly taktikával, hogy a jogegyenlőséTki terjesztése és a közteherviselés bevezeti *t \ - jogegyenlőség Ki, . , - , . , • ... , "evezetése revén a néppel olvasztia eevérdekű közösséggé a kiváltságosokat, és e közösség élén és nevében Wvja^i a kormány felelősségét. Ha viszont a minisztérium felelős lesz, akkor á kormánnyal szemben „az ország" kerül túlsúlyba, és kierőszakolja a főrendi tábla azon gat-funkc,ojanak megszüntetését, amelyet az az arisztokrácia egyszersmind a kormány érdekeinek védelmében tölt be. M*el minden ujitas amelyet a liberálisok akarnak, közvetve ezt a célt szolgába igényeiket pedig nem tudjak mérsékelni, tőlük - vonták le a konzervatívok a végkövetkeztetést - „ a legüdvösebb reform is elfogadhatatlan" A konzervatívok szerint az ultramagyarizmust" melengető liberálisok valójában nem adtak fel azt az eszmét hnm, M - császárság kancsolata véezetes * ' gy M ^ rOTSZ ^ es az osztrák császárság kapcsolata végzetes a nemzetre; csupán az éberség elaltatása
