Héderváry-kódex hasonmás kiadása. Mátyás király leveleskönyve a Héderváry család egykori könyvtárából (Győr, 2008)

Rácz György: Bevezetés – A Héderváry-kódex hasonmás kiadása

szövege különböző publikációkban már megjelent, néhánynak magyar fordítása is olvasható és egyértelműen állítható, hogy e dokumentumok a történettudomány és az irodalomtudomány rendkívül értékes forrásai. A kódex jelentőségét emeli az a Rómába küldött kérvény, amelyben Mátyás IV. Béla király lánya, Margit hercegnő szentté avatását sürgeti (28 f. 21r-v).

A kutatás joggal köti a kódexet Janus Pannoniushoz és a pécsi püspökséghez. A mára elveszett, de publikációból ismert utolsó oldal feljegyzése szerint a kézirat Janus Pannonius utolsó éveiben egy, a pécsi püspökséghez közel álló személyé lehetett, és később is pécsi püspöki tulajdonban volt. A XVII-XVIII. században a kódexet már a pozsonyi jezsuiták könyvtárában használták a tudósok. Nem kizárt, hogy a kötet még Telegdi Miklós pécsi püspök hagyatékával került a nagyszombati jezsuitákhoz 1586-ban, majd onnan a pozsonyi könyvtárba. A jezsuita rend feloszlatása után a Pozsonyhoz közeli Héderváron kötött ki, ahol a XIX. század végén Khuen-Héderváry Károly bán könyvtárának 54. sz. darabja volt. Innen használta Fraknói is a Mátyás-levelek publikálásakor.

A hédervári kastélyban féltve őrzött könyvtár és levéltár egyik kincseként a kötetre a II. világháború után nagy megpróbáltatás várt. Khuen-Héderváry Sándor és Károly grófok 1945 júliusában átadták a kastélyt a Vallás és Közoktatási Minisztériumnak elhagyott műkincsek és más kulturális értékek tárolására. Egyetlen kérésük volt csupán, hogy ingatlanaik használata ellenében a miniszter gondoskodjon ingóságaik gondozásáról és megőrzéséről. A magyar állam helyett azonban a bevonuló szovjet csapatok vették igénybe a kastélyépületet és még a nyár folyamán nemi beteg kórházat alakítottak ki benne. A 25 - 30 000 kötetes könyvtár bár útban volt a katonánknak, nem bántották, sőt vigyáztak a könyvekre és a belső berendezésekre. Az ekkor észlelt hiányok inkább a lakosság fosztogatásának számlájára írhatók. Az ősz folyamán a könyvek felét átszállították a győri püspökvár tornyába lovas szekereken, de a levéltár teherautó hiányában a helyén maradt. 1945 decemberében újabb fordulat következett: a kórház helyére harcoló csapatok jöttek. A mentést irányító tisztviselő, Kozocsa Sándor ekkori jelentése szerint az oroszok a könyvekkel és a könyvszekrényekkel tüzelnek, a könyvek 10-15% „fűtés martaléka lett". A folyamatos szállítás ellenére a könyvek és a levéltár egy része a kastélyban maradt. 1946 májusában még