Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
VIII. Habsburg Ottó magyar állampolgársága
HABSBURG OTTÓ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGA VIII. 108. A bonni egyetem nemzetközi jogi intézete igazgatójának kérése a magyar Parlamenthez Habsburg Ottó állampolgárságáról Bonn, 1956. június 1. Dr. Walter Schätzei professzor Habsburg Ottó magyar állampolgárságával kapcsolatban kért felvilágosítást a magyar Országgyűlés elnökétől. Ismeretei szerint a magyar Nemzetgyűlés álláspontja szerint a korábbi királyi ház azon tagjai, akiknek nem volt községi illetőségük (lakóhelyük) Magyarországon, a trianoni békeszerződés 61. cikkelye értelmében elveszítették magyar állampolgárságukat. A professzor ennek megfelelően kérte a magyar Nemzetgyűlés határozatának szövegét, illetőleg aziránt érdeklődött, hogy a királyi családnak volt-e községi illetősége Magyarországon. Az irat jelzete: MNL OL XXXll-J-13-005727-1956. (1. d.) - Eredeti, géppel írt, német nyelvű, aláírt levél. 109. Az Igazságügy Minisztérium átirata a Külügyminisztérium részére a Habsburg család állampolgárságáról Budapest, 1956. július 25. Orsi Gyula megbízott főosztályvezető által szignált átirat megállapította, hogy a Nemzetgyűlés nem hozott a Habsburg-család állampolgárságára vonatkozóan határozatot. Ellenben „a Habsburg-Lotharingiai családnak azok a tagjai, akiknek nem volt a csonka ország határai között községi illetőségük, a trianoni békeszerződés 61. cikke értelmében magyar állampolgárságukat elvesztették, hacsak magyar állampolgárságukat kifejezetten fenn nem tartották." Ennek alapján, akik nem laknak az ország területén, nem tekinthetők magyar állampolgároknak. A Habsburg-Lotharingiai-család tagjai közül azok, akik magyar állampolgárok maradtak, és állandóan Magyarországon laktak, továbbra is élvezték a királyi ház tagjait megillető kiváltságokat, és 24. életévük betöltésétől tagjai lettek a felsőháznak. Az anyag következtetése, hogy mivel „a Habsburg-házzal kapcsolatos szóban forgó témakörben speciális rendelkezés nincsen", a család „egyes tagjainak állampolgárságáról és községi illetőségéről csak személyi körülményeik pontos ismeretében lehet pontos, konkrét véleményt adni." Az ügy ezt követően visszakerült az országgyűlés elnökének titkársága kezelésébe, azonban a vonatkozó iratok nem maradt fenn. Az irat jelzete: MNL OL XXXII-J-13-1956-005727/1. (1. d.) - Eredeti, géppel írt levél s. k. jelzéssel. 110. Kovács István, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete igazgatóhelyettesének véleménye Habsburg Ottó állampolgárságáról Budapest, 1963. július 26. A Külügyminisztérium felkérte a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetét, hogy fejtse ki álláspontját Habsburg Ottó magyar állampolgárságáról. Kovács István, az intézet igazgatóhelyettese több mint 20 oldalas szakvéleménye abból indul ki, hogy az első magyar állampolgársági törvény (1879. évi L. törvénycikk) nem tartalmazott a királyra vonatkozó kitételeket. A királyra különleges elbírálás vonatkozik, de nem lehet elvitatni a magyar állam kötelékébe való tartozást. IV. Károly a koronázás tényével privilegizált állampolgárnak tekintendő. Ez azt jelenti, hogy az állampolgársági jogviszony tartalmát alkotó kötelezettségek többsége nem vonatkozik rá. 1918. november 13-án a király lemondott az államügyek vitelében való részvételről,
