Habsburg Ottó és öröksége (Budapest, 2012)
V. Habsburg Ottó és báró Bakách-Bessenyey György kapcsolata
46 FORRÁSOK > < 74. Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a Horthy Miklóssal történt találkozójáról, a magyar emigráció egységéről és a nemzetközi válságról Párizs, 1950. június 1. Habsburg Ottó Lisszabonban - vélhetően életében először - találkozott Horthy Miklóssal. A levélben e találkozásról számol be Bakách-Bessenyey Györgynek. Erezhető meglepődés, hogy az idős kormányzó mennyire nem képes már gondolatait uralni. Nevét sem említi, arra csak Bessenyey válaszleveléből szerzünk egyértelmű bizonyosságot. „A megbeszélés Lisboa-ban jól ment. [...] Sajnos azt tapasztaltam, hogy az úr [...] a Bizottmány [az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmányról van szó] ellen erősen fel van heccelve, főleg fia által. Azt hiszi, hogy a Bizottmány a legitimisták és a népfrontosok koalíciója őellene. [...] Nem hinném, hogy politikai erő lehet még." Bakách-Bessenyey június 14-ei válaszlevelében megköszönte, hogy Habsburg Ottó „magára vette a portugáliai látogatást. [...] Úgy látszik, az ottani remete sietett ezt továbbadni, mivel Heny- nyey [tábornok] egy tegnap érkezett levelében már ír erről. Viszont azt is látom, hogy egyesek és persze, elsősorban ő maga, továbbra is legfelsőbb Hadúrnak tekinti magát". Az irat jelzete: MNL OL P 2066-25. dosszié-121-122. p.-1950. - Kézzel írt, eredeti, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél. 75. Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a magyar emigráció helyzetéről és a nemzetközi válságról Párizs, 1950. június 26. A levél azért is érdekes számunkra, mert látszik, hogy nemcsak Amerika és Mexikó, hanem Svájc, Franciaország, Németország, Anglia, Olaszország is állandó utazási célpontjai között szerepel. Eközben lehetősége volt találkozni Robert Schuman francia külügyminiszterrel, illetőleg más vezető nyugati politikusokkal. A levélben a magyar emigráció szinte teljes palettája megjelenik, így pl. a szélsőjobboldali Zákó András vezérőrnagytól kezdve a mérsékelt Barankovics István, Sulyok Dezső, Auer Pál, Varga Béla páter, Nagy Ferenc mellett Bán Antal volt szociáldemokrata vezető is. Érdekes mozzanat a levélben, hogy úgy tűnik, a brit titkosszolgálat egy angol vezetésű ellenbizottmányt próbált szervezni a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szemben, amely Bán Antalra, Sulyok Dezsőre, Barankovics Istvánra és Teleki Bélára lenne „alapozva". E négy személy már az emigránsok új generációját képviselte, vélhetően a második világháborús, részben szélsőjobboldali vezetők kevéssé voltak már elfogadhatók az angolok számára. Habsburg Ottó szerint az új bizottság „nagyon diskreditálná a mi ügyünket". Az irat jelzete: MNL OL P 2066-25. dosszié-118-119. p.-1950. - Géppel írt, Habsburg Ottó aláírásával ellátott levél. 76. Habsburg Ottó levele Bakách-Bessenyey Györgynek a várható háborúról és a magyar exilkormány létrehozásának lehetőségeiről Párizs, 1950. július 27. A hidegháborús várakozásokat visszatükröző levélben Habsburg Ottó arra hívja fel a figyelmet, hogy „nincs kizárva", hogy már 1950 végén „háború legyen Oroszországgal". Véleménye szerint, ebben az évben még nem lesz háború, de az információk fontosak. E helyzet kapcsán kifejti, hogy az emigrációnak milyen feladatai lesznek. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy Horthy Miklós informálása elkerülendő, mert „a kormányzó fecsegése folytán ezen dolog még korai". A valós helyzetet némileg félreismerve egyik legfontosabb problémának azt tartja, hogy háború esetén a Magyar Nemzeti Bizottmányt ismerjék el, mint magyar exilkormányt. Ez a háború első napjaiban fontos lenne, hogy
