A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Dominkovits Péter: Az állami pénzügyigazgatás és főúri szolgálat kettőssége. A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel

Dominkovits Péter

AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYIGAZGATÁS ÉS FŐÚRI SZOLGÁLAT KETTŐSSÉGE

A kamarai hivatalviselő, főúri familiáris Rauch Dániel

Generációk egymásra épülő munkájának köszönhető, hogy a Magyar Királyság DNy felé irányuló külkereskedelme egyik meghatározó vámhelyén, Nedelicen 1630-1661 között szolgálatot teljesítő Rauch Dániel (avagy Daniel Rauch) fő- harmincados napjainkig az egyik legismertebb személye a 17. századi kamarai tisztségviselők kiterjedt körének.1 A Magyar Kamarához küldött, 1637-től feltárt jelentéseiből,2 valamint a rendek és a kormányzat számára, a diétákra készített gazdasági, pénzügyi elemzések alapján - amelyek sorából a harmincad- vámok helyzetének bemutatásán keresztül az ország adó- és pénzügyi viszonyait, gazdasági helyzetét elemző, 1655. évi elaborátuma a legismertebb3 -, egy éles szemű, nagy tapasztalatokkal rendelkező, professzionális gazdasági szakember képe rajzolódik ki.4 A térség főrendjeihez (Batthyány, Nádasdy, Zrínyi család tagjai), leginkább a szarvasmarha kereskedelemből jelentős hasznot szerző Batthyány I. Adám dunántúli főkapitányhoz fűződő kapcsolatát már az eddigi szakirodalom is jelezte. Bár ez a kapcsolat alapvetően a kamarai érdekeket

1 Életútjának rövid összefoglalása tevékenységéhez kötődő válogatott forrásközléssel: Zimányi Vera: Rauch Dániel nedelicei főharmincados jelentései és levelei. Agrártörténeti Szemle 21. (1979) 226-247. Rauch személyét is említve, a nedelicei főharmincad jelentőségéről, kiterjedt, a Drávától E-ra, a Dráva-Száva közötti, illetve a Szávától D-re fekvő, 14-15 filiájára: Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. 219., 221. A 1656-ból a Magyar Királyság harmincadosaira, harmincadokra: Gecsényi Lajos: Harmincadok és harmincadosok a 17. század derekán. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Lengvári István-Vonyó József. Pécs [2003] 129-145.

2 Az 1637., 1641-1643 közötti memorialekra: Zimányi V: Rauch Dániel i. m. 228-242.; Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz. Szerk. Fazekas István-Kenyeres István-Sarusi Kiss Béla. Bp. MÓL, 2011. CD-ROM, 1630: 31.676. sz. rekord, 1636-1637: 32.634. sz. rekord.

3 (N.N.:1 Rauch Dániel: Emlékirat a harmincadok állapotáról 1655-ből. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 5. (1898) 577-589. A munkát („Puncta de statu tricesimarum regalium et necessaria earundem in ordinem reductione”) nyéki rezidenciájában, 1655. február 22-én írta. Hasonló típusú forrást, Michael Partinger kamarai tanácsos háborús éveket követő jelentését elemezte: Gecsényi Lajos: Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668). In: Győri Tanulmányok 16. Felelős szerk. Bana József. Győr [1995]. 53-68.

4 Zimányi V: Rauch Dániel i. m. 227-242. Rauch panaszaival szoros összefüggésben Batthyány I. Ádám szarvasmarha kereskedelmére, döntően az 1648-1649. évi, e tárgyban felvett jegyzékek alapján: Zimányi Vera: Adalékok a Batthyányak XVII. századi marhakereskedelmének történetéhez. Agrártörténeti Szemle 3. (1961) 60-84.