A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Draskóczy István: A dési sókamara gazdálkodása a 16. század közepén. Egy adalék Fráter György gazdaságpolitikájához

Draskóczy István

A DÉSI SÓKAMARA GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZAD KÖZEPÉN

Egy adalék Fráter György gazdaságpolitikájához

A só bányászata és értékesítése Fráter Györgynek fontos bevételi forrását képezte, állítása szerint belőle könnyen 40 ezer forint haszonra is szert lehet tenni. Ám Ferdinánd királynak a tartomány kincstári bevételei felmérésére kiküldött biztosai (Bornemissza Pál és Werner György) kételkedtek ebben.1 A kutatás megállapította, hogy az utolsó évek jövedelme, amellyel gazdálkodott, esztendőnként 90-120 ezer forint körüli összeget ért el, amiből kb. 20 ezer forint esett a sóra.2

Ferdinánd biztosai részletesen leírták a bányákat, javaslatokat készítettek. Ugyanakkor érdemes a bányakamarák gazdálkodását más oldalról is megvizsgálni. Werner és Bornemissza jelentésükhöz pótjelentéseket csatoltak, amelyekben korábbi számadások másolatai, kivonatai találhatók, s amelyek többek között a sóbányákról tájékoztatnak. Ezek között lelhetők fel az 1550/51. illetve 1551/52. kamarai esztendő dési számadáskivonatai. Sajnos a többi kamara elszámolásait nem kivonatolták.3 A másolás során hibák csúszhattak a szövegbe, tételek maradtak ki. Az összeadási hiba sem ritka. Feltűnő, hogy mind a két évben több só felhasználásáról adtak számot, mint amennyit bevételként elkönyveltek.4

Erdélyben négy királyi bányakamarában folyt ekkor kitermelés (Torda, Dés, Vízakna, Kolozs). Fráter György igyekezett a sóbányászatból származó bevételt emelni: Dést leszámítva növelte a kockák nagyságát, Tordán, Vízaknán 3 forintról 5 forintra, Kolozson 4 forintra emelte 100 kocka kősó kamarai árát. Ezzel szemben a bérek az 1528. évi állapotnak feleltek meg. A bányák állapotá1 Johann Christian Engel: Geschichte des ungarischen Reiches und seiner Nebenländer. I-III. Halle 1797-1801. III. 18-19.

2 Oborni Teréz: Fráter György kincstartósága Erdélyben. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter, szerk. Nagy Mariann. Pécs 1997. 75. Korabeli vélekedésekről: Adriano Papo (con la collaborazione di Gizella Németh Papo): Giorgio Martinuzzi. Szombathely 2011. 314-320.

3 Draskóczy István: Erdély sótermelése az 1530-as években. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora-újkori Erdélyről. Szerk. Bessenyei József, Horváth Zita, Tóth Péter. Miskolc 2004. 25-70.

4 Az elszámolásokban említett forint száz dénárt ért, nem azonos az aranyforinttal (ha aranyforintról van szó, a kútfők külön megemlítik). Búza János: A magyar és török dukát árfolyama a 16. század közepén. Századok 135. (2001) 889-906.